David Lidington, aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít, a BBC brit közszolgálati rádió skóciai csatornájának - BBC Scotland - nyilatkozva kijelentette: nincsenek arra utaló jelek, hogy a skót függetlenségről tartott előző referendum óta "megugrott volna" a Skócia elszakadását vagy az újabb népszavazás kiírását pártolók aránya.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy

a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Arra a kérdésre, hogy a brit kormány mindezek alapján kizárja-e az újabb skóciai függetlenségi népszavazás törvényes lehetőségének megteremtését, a kabinetiroda vezetője határozott igennel válaszolt, hozzátéve: London nem lát indokot a referendum engedélyezésére.

Skócia ki akar-e lépni az EU-ból?

David Lidington nyilatkozatának előzményeként Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán, az edinburghi parlament ülésén közölte, hogy még a következő skóciai parlamenti választások előtt, vagyis 2021-ig ismét népszavazást kell tartani a skót függetlenségről, ha Skóciát akarata ellenére kiléptetik az Európai Unióból.

A skót kormányfő ezzel arra utalt, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.

Szerdai felszólalásában a skót miniszterelnök kijelentette: reményei szerint az újabb függetlenségi népszavazás jogi kereteit megteremtő törvény az idei év vége előtt megszületik. Egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy a referendum kiírásához a brit kormány hozzájárulására is szükség lesz.

Törvényi szabályozás

A skóciai önkormányzatiság megteremtéséről intézkedő, 1998-ban kelt brit törvény meghatározza, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben az egyébként igen széleskörű autonómia-jogkörökkel felruházott skót parlament önállóan nem dönthet. Ezek közé tartozik Skócia és Anglia uniójának sorsa, vagyis az ezt érintő kérdésekben - például a függetlenségi népszavazás ügyében - a skót és a brit kormánynak konszenzusos döntésre kell jutnia.

A 2014-es skóciai függetlenségi népszavazás szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök e törvény jegyében írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.

London már korábban is jelezte, hogy nem kívánja hozzájárulását adni az újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz ugyanolyan módon, ahogy azt a 2014-es referendum előtt tette.

Nicola Sturgeon azonban az edinburghi parlament képviselőinek tartott szerdai tájékoztatásában "tarthatatlannak" nevezte az újabb népszavazással szembeni elutasító londoni álláspontot. Kijelentette: ha sikerül tovább erősíteni Skócia függetlenségének támogatottságát, akkor "nincs az a brit kormány, amely útját állhatná a nép akaratának vagy a népakarat kinyilvánításának".