Szinte szó szerint az utolsó pillanatban kötött alkut a Strasbourgba látogató Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke.

A felek sajtótájékoztatója, ahol ezt bejelentették kedd első másodperceiben ért véget, így már azon a napon, amikor May ismét a brit parlament elé viszi a kérdést: az ország a válási egyezménynek megfelelően távozzon-e az EU-ból, vagy inkább a pár bőrönddel való drámai ajtócsapkodásra emlékeztető „kemény brexit” módszerével.

A hírtől függetlenül még mindig egy sor kimenetel lehetséges:

• A képviselők elvetik az alkut és jobb híján bekövetkezik a „kemény brexit”, Mayt eltávolítják és akár előrehozott választásokat is tarthatnak.
• A képviselők elfogadják az alkut, Nagy-Britannia egy évig tárgyal az EU-val a jövőbeli viszonyról, majd rendezett módon lép ki.
• A képviselők elvetik az alkut és a brexitet későbbre tolják.
• Ezek után vagy sikerül megállapodni vagy sikert ér el a második népszavazást akarók tábora és újabb referendumot írnak ki a brit uniós tagságról.
• A népszavazáson vagy győz a brexit vagy a magukat meggondoló választók elvetik azt és Nagy-Britannia EU-tag marad.

May és Juncker közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „jogilag kötelező érvényű módosításokban egyeztek meg”. Ezek kiegészítik a kilépési egyezményt és a hozzá tartozó politikai nyilatkozatot. Mindezzel reményeik szerint a brit parlament ezúttal elfogadhatja a paktumot. Juncker azt is hozzátette: néha van második lehetőség, de több már nem lesz, így további tárgyalás sem.

A részletekre térve: Maynek és Junckernek sikerült megállapodnia a legfőbb vitás pont, az ír határgarancia, másnéven a „backstop” kérdésében.

May reményei szerint a „kötelező jogi érvényű alku” lehetővé teszi, hogy az unió ne tudja örökre vámunióban tartani Nagy-Britanniát csak azért, hogy így garantálja a szabadon átjárható ír határt.

Épp a vámunió volt, amitől a keményvonalas brexit-párti képviselők rettegtek és amiért január végén az eredeti brexit-egyezmény ellen szavaztak. Maynek most 116 olyan képviselőt kell a maga oldalára állítania, aki eredetileg ellene voksolt.

A kormányfő értelmezése szerint a mostani megállapodás kimondja: ha Brüsszel mégis vámunióban akarná tartani Londont, akkor azzal jogsértést követne el.

May és Juncker is hangsúlyozta, hogy a backstop egy biztosítás, amit egyik fél sem akar alkalmazni. Ezért abban is megállapodtak, hogy

ha nem tudnak tető alá hozni egy szabadkereskedelmi egyezményt, akkor 2020 decemberére „alternatív lépésekkel” kerülik el a határgarancia-mechanizmus alkalmazását.

Ha ez sem sikerül, Nagy-Britannia egyoldalúan felmondhatja az érvénybe lépő backstopot.

May hangsúlyozta: országa lehetőséget kap, hogy visszaszerezze az ellenőrzést határai, pénze, mezőgazdasági és halászati politikája felett.

Juncker pedig arról beszélt: bár Európának továbbra is fájdalmas, hogy a 2016-os népszavazáson a brexit hívei győztek, de „tiszteletben kell tartani a brit nép döntését”.