Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.68
bux:
131463.94
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Plenáris ülés a bukaresti kilencek államfőinek kassai találkozóján 2019. február 28-án. Szemben, balról Dalia Grybauskaite litván, Klaus Iohannis román, Andrej Kiska szlovák, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar, Raimonds Vejonis lett és Rumen Radev bolgár elnök.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

B9-es csúcs: harc a propaganda, a dezinformációk és a kiberfenyegetések ellen

Kassán találkoznak a B9-es országok, vagyis a Bukaresti Kilencek államfői. A csúcstalálkozón a NATO megalapításának 70. évfordulójáról, valamint Szlovákia és más B9-es államok NATO-csatlakozásának a 15. évfordulójáról, is megemlékeznek.

A B9-ek találkozója Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök kezdeményezésére valósul meg. A résztvevő országok: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia államfői a NATO megalakulásának 70. évfordulóján kívül a transzatlanti szövetségbe való belépésről is megemlékeznek. A tanácskozás központi témája a biztonsági helyzet, a dezinformációk terjedésének megakadályozása, a kiberfenyegetések és a propaganda elleni fellépés.

A délelőtti plenáris ülésen az európai és Európa szomszédságában, valamint az azon kívüli helyzetről tárgyaltak. Andrej Kiska így összegezte a tanácskozás célkitűzéseit: arról folytatunk megbeszélést, hogyan teljesítsük az állam alapvető feladatát, tehát, hogy miként biztosítsuk az állampolgáraink biztonságát. „Az állam feladata, hogy törődjön a biztonsággal: megindokolni és megvédeni az állampolgárok előtt a nem kis összegű védelmi kiadásokat. Ez nehéz feladat” – tette hozzá Kiska.

A találkozón részt vesz Jens Stoltenberg NATO főtitkár, valamint két szakértő, Edward Lucas, a hibrid fenyegetések témakörének szakértője és Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője is.

Stoltenberg – Kiska elmondása szerint – értékelte, hogy Szlovákia kész teljesíteni a NATO keretében vállalt összes kötelezettségét. A szlovák államfő hangsúlyozta, hogy az államnak a védelem megteremtéséről éppen békeidőben kell beszélni. Rámutatott: öt évvel ezelőtt háború fenyegetett Ukrajnában, ez a konfliktus pedig Kassától csak valamivel több mint száz kilométerre keletre dúlt volna. „És akkor valószínűleg minden állampolgár azt kérdezte volna, hogy felkészültünk-e, és eleget invesztáltunk-e a védelembe. Erre békeidőben kell gondolni. El kell magyarázni minden állampolgárnak, milyen fontos beruházni a védelmünkbe” – mondta Kiska.

Az elnök hozzátette: Kassa csütörtökön Közép-Európa központjává vált, hiszen kilenc ország elnöke találkozott, akik csaknem 100 millió embert képviselnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×