Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.83
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Katonák és tűzoltók egy lelőtt indiai harci repülőgép roncsánál a Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosától, Szrinagartól 20 km-re fekvő Garend Kalanban 2019. február 27-én. A pakisztáni légierő lelőtt két indiai harci repülőgépet, miután azok behatoltak az ország légterébe, egy indiai pilótát elfogtak. A Kasmír területén lelőtt gép két pilótája, valamint egy civil életét vesztette. A két ország között a Pakisztán által vitatott hovatartozású Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi államban egy indiai félkatonai szervezet ellen elkövetett, több mint 40 halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet után éleződött ki a feszültség.
Nyitókép: MTI/EPA/Farúk Hán

Miért bombázza egymást India és Pakisztán?

India megtiltotta a polgári repülést a fővárostól, Delhitől északra fekvő légtérben, miután légiereje – állítása szerint – terrortáborokat bombázott a szomszédos Pakisztán területén. A pakisztániak azt mondják: lelőttek két indiai gépet, és elfogtak egy pilótát.

Miközben Donald Trump amerikai elnök arra készült, hogy Vietnamban ismét leüljön tárgyalni Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral a nukleáris leszerelésről, Ázsia egy másik térségében ismét megnőtt a feszültség a két rivális atomhatalom, India és Pakisztán között.

A külvilág számára furcsa konflikus újabb fejezete azzal indult, hogy India a sajátjának mondott, de vitatott hovatartozású Kasmírban hajtott végre légicsapásokat, miután öngyilkos robbantók február 14-én megöltek 40 indiai katonát. A megosztott régió egyik részén a hindu, másik részén a muszlim lakosok vannak többségben.

  • India és Pakisztán is magáénak mondja a kasmíri hegyvidéki térséget, de mindkét hatalom csak egy-egy részét ellenőrzi a vidéknek.
  • A két atomhatalom három háborút is vívott 1947 óta, amikor a volt brit gyarmatbirodalomból kiszakadva megalapították a két országot.

Pakisztán közben azt mondta, hogy lelőtt két, az ország légterébe behatolt indiai harci gépet. A pakisztáni média képeket is bemutatott arról az állítólagos jelenetről, amikor elfogják az egyik gép katapultált pilótáját. (Úgy tudni, őt pénteken elengedik.) Iszlámábád arról is beszámolt, hogy előzőleg légicsapást hajtott végre Kasmír India által ellenőrzött részén egy „nem katonai célpont ellen, elkerülve az emberi áldozatokat”.

„Az országnak nem volt más választása” – magyarázta a fellépést Aszif Gafúr vezérezredes, de hozzátette: azért nem támadtak katonai célpontokat, mert nem akarnak háborúba keveredni.

India erre azzal válaszolt, hogy a pakisztáni légtérbe küldött gépeket, de közben azt mondta: „nem kívánja a helyzet további eszkalációját, felelősen és visszafogottan fog viselkedni”. Szusma Szvaraj külügyminiszter előzőleg orosz és kínai kollégáival tárgyalt.

Indiai közlés szerint keddi légicsapásai „nagy számú militánst öltek meg”, amikor a pakisztáni bázisú, Dzsáis-e-Mohamed dzsihadista csoport kiképzőtáborait bombázták, ahol a militánsok „azonnali terrortámadásokra készültek”. Pakisztán tagadta, hogy bármilyen tábort támadás ért volna Kasmírban, és az állítást „fiktívnek és öncélúnak” nevezte.

Dzsihadisták támogatása Pakisztánban, választás Indiában

Pakisztánt már régóta vádolják azzal, hogy menedéket nyújt, sőt támogatja a militáns csoportokat, amelyek úgymond Indiával szembeni, valamint kasmíri és afganisztáni külpolitikai érdekeit szolgálják.

Az említett dzsihadista csoport, a JeM főként India-ellenesként határozza meg magát, és Újdelhi szerint köze volt az indiai parlament elleni 2001-es támadáshoz.

A feszültségre kihathat, hogy Indiában heteken belül választásokat tartanak, és nagy nyomás nehezedett a nacionalista beállítottságú Modi miniszterelnökre, hogy válaszoljon az indiai katonák halálát okozó terrortámadásra.

Tárgyalást kezdeményeztek

A pakisztáni kormányfő szerdán tárgyalásokat kezdeményezett az Indiával kialakult konfliktus rendezésére. A televízió élő adásában reményét fejezte ki, hogy "diadalmaskodik a józan ész", és a kölcsönös légicsapásokat követően csökkentik a feszültséget.

Imran Hán beszédében kifejtette, történelmi tapasztalat szerint a háborúk teljes mértékben tévutat jelentenek. A kérdés az jelenleg, hogy azoknak a fegyvereknek a birtokában, amelyekkel rendelkeznek, megengedhető-e egy ilyen tévedés. Le kell ülni és tárgyalni kell - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×