Az egyedül Nyugatra küldött iráni kiskorúak ügyével Sádi Szadr prominens iráni emberi jogi aktivista kezdett el foglalkozni, akit néhány éve az iráni hatóságok távollétében hat év börtönre és 74 ostorcsapásra ítéltek. Szadr szerint

2013 és 2018 között megugrott a családtag nélkül utazó és Európában menedékjogot kérő iráni gyerekek aránya

– annyira, hogy 2017-ben már többen voltak, mint az Afganisztánból, Etiópiából és Szíriából, tehát fegyveres konfliktus-övezetből érkező, egyedül utazó kiskorúak.

Az iráni emigráció nem új keletű dolog – írja a jelenségről az Al-Jazeera, megemlítve az 1979-es iszlám forradalom, majd az Irakkal kirobbant háború, később pedig Hatámi elnök sikertelen reformjai utáni elvándorlási hullámokat. Volt és van, akinek elég pénze van, hogy papírokat szerezve telepedjen le nyugaton, mások gyalog vagy csempészek segítségével másztak át határkerítéseken és éltek menekülttáborokban, mire új életet tudtak kezdeni.

A gyerekek útnak indítása azonban magát az iráni társadalmat is sokkolja

és sokan nem tudják elhinni, hogy egy viszonylag stabil országban olyan szülők élhetnek, akik a migrációs hullám részeként veszélynek tehetik ki gyerekeiket. Az Al-Jazeera szerint a magyarázat az, hogy az elszegényedett vidéki és városi lakosság egy része számára a nyugati rokon jelenti az egyetlen reményt.

A befolyásos közel-keleti médium több tényezőt is említ azzal kapcsolatban, hogy mi okoz szerinte olyan elkeseredettséget Iránban, ami miatt egyes szülők ilyen sokkoló tettre adják a fejüket. Az egyik a korrupció és a növekvő szakadék a gazdagok és szegények között:

2017-ben a Transparency International adatai szerint Irán volt a világ negyedik legkorruptabb állama – a saját polgárai szemében.

Megemlítik az utóbbi években, zűrös körülmények között lefolyt privatizációt, amelyben az iráni elit megszedte magát és a pénz nagy részét külföldi számlákra küldte. Egy tavalyi adat szerint például 30 milliárd dollár hagyta el így az országot.

A gazdagok nem rejtegetik jólétüket: Teheránban Lamborghinikkel és Porschékkal száguldoznak, az Instagramon az iráni elit fiataljainak bulijait bemutató #RKOT nevű fiók a szegényebbek számára elképzelhetetlen életformába enged bepillantást.

Emellett a sokáig érvényben lévő és az amerikai Trump-kormányzat által ismét bevezetett kereskedelmi szankciók motiválják az elvándorlást. Amikor 2015-ben feloldották a büntető intézkedéseket, az iráni gazdaság már az összeomlás határán állt. Ahogy elkezdett talpra állni, jött Donald Trump, aki valószínűleg véget vetett ennek – de nem az elitet, hanem az átlagembereket sújtva. Az iráni kormánynak ugyanis jóval kevesebb pénze lesz azokra a szociális támogatásokra, amelyeket a közalkalmazottak és vidéki szegények kaptak.

Sok iráni így két tűz között érzi magát: saját, inkompetens vezetői és a barátságtalan nemzetközi közösség alakítja a sorsát.

Egy további tényező pedig, ami magyarázatot adhat az egyedül Nyugatra küldött és menekültként jelentkező iráni gyerekek kérdésére az iráni környezet állapota: a többéves aszály és a vízforrások félremenedzselése mostanra súlyos vízhiányt okozott, ami drámai csapást jelent a gazdákra.