eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Hannover, 2017. december 3. Alice Weidel, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt parlamenti frakcióvezetője beszédet mond az AfD kétnapos kongresszusának második napján Hannoverben 2017. december 3-án. (MTI/EPA/Focke Strangmann)
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Politikai botrány Németországban 130 ezer euró miatt

Rejtélyes támogatást kapott az AfD egy svájci gyógyszeripari cégtől a tavalyi választáson, és hiába utalta vissza a pénzt, most komoly probléma lehet belőle.

Németországban az alkotmány értelmében a politikai pártok vagyoni helyzetét, valamint a javukra adományozott összegeket a nyilvánosság elé kell tárni. Erről évente tájékoztatniuk kell a parlament elnökét, aki ellenőrzi a pénzmozgás törvényességét.

A pártok anyagi helyzetében fontos szerepet játszik a tagdíj, ami becslések szerint kiadásaik negyedét fedezi. További bevételi forrást jelent a magán- vagy jogi személyektől származó adomány, valamint a köznyelvben kampánytámogatásnak nevezett összeg, amelyet az állam folyósít a pártoknak, aszerint, hogy mekkora a képviseletük az európai és a szövetségi parlamentben, valamint a tartományok törvényhozásában. Azok a pártok is számíthatnak állami támogatásra, amelyek a választásokon megszerzik a szavazatok legalább egy százalékát.

Miután az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt nem tájékoztatta a szövetségi parlament, a Bundestag elnökét egy Svájcból származó tetemes adományról, most igencsak jelentős pénzbüntetéssel számolhat. Emiatt a Bundestag egyik alelnöke szerint több százezer euró pénzbüntetés fenyegeti a jobboldali Alternatíva Németországot, ha bebizonyosodik, hogy szabálytalanul jutott támogatáshoz a 2017-es választás kampányban.

Wolfgang Kubicki azt követően nyilatkozott, hogy kiderült, az AfD Bodensee járási szervezetét

egy svájci gyógyszeripari cég tavaly nyáron 18 részletben 130 ezer euró adományban részesítette.

A tagozat képviselőjelöltje akkor Alice Weidel volt, aki – miután az AfD az országos választáson csaknem 13 százalékos eredménnyel a legnagyobb ellenzéki párt lett – bejutott a berlini törvényhozásba, és pártjának társ-frakcióvezetője lett.

Az átutalásokhoz fűzött közleményekben is az állt, hogy "kampányadomány Alice Weidel számára".

Noha az AfD helyi tagozatának pénzügyi felelőse tájékoztatta a svájci adományról a párt kincstárnokát, aki nem emelt kifogást az ügyben, Alice Weidel indítványára ez év tavaszán visszautalták a teljes összeget a feladónak. Miután azonban a Süddeutsche Zeitung című müncheni napilap és két további regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja nyilvánosságra hozta az esetet, a szövetségi parlament elnöksége vizsgálatot indított az ügyben.

Wolfgang Kubicki alelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmány értelmében

egyetlen párt sem fogadhat el támogatást az Európai Unión kívüli országból,

és ez nem lehetett titok az AfD előtt sem. Utalt arra is, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a pártpénzek eredetének eltitkolása. Az alkotmány azt is tiltja a pártoknak, hogy 500 euró feletti összeget elfogadjanak ismeretlen adományozótól, illetve akkor is, ha ez a támogatás közvetítőn keresztül érkezik.

Időközben a svájci gyógyszeripari cég szóvivője hangoztatta, hogy csupán továbbították a 130 ezer eurót az AfD javára egy magát megnevezni nem kívánó ügyfelüktől. Most négy hét áll a párt rendelkezésére, hogy állást foglaljon az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×