Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
336.19
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Hannover, 2017. december 3. Alice Weidel, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt parlamenti frakcióvezetője beszédet mond az AfD kétnapos kongresszusának második napján Hannoverben 2017. december 3-án. (MTI/EPA/Focke Strangmann)
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Politikai botrány Németországban 130 ezer euró miatt

Rejtélyes támogatást kapott az AfD egy svájci gyógyszeripari cégtől a tavalyi választáson, és hiába utalta vissza a pénzt, most komoly probléma lehet belőle.

Németországban az alkotmány értelmében a politikai pártok vagyoni helyzetét, valamint a javukra adományozott összegeket a nyilvánosság elé kell tárni. Erről évente tájékoztatniuk kell a parlament elnökét, aki ellenőrzi a pénzmozgás törvényességét.

A pártok anyagi helyzetében fontos szerepet játszik a tagdíj, ami becslések szerint kiadásaik negyedét fedezi. További bevételi forrást jelent a magán- vagy jogi személyektől származó adomány, valamint a köznyelvben kampánytámogatásnak nevezett összeg, amelyet az állam folyósít a pártoknak, aszerint, hogy mekkora a képviseletük az európai és a szövetségi parlamentben, valamint a tartományok törvényhozásában. Azok a pártok is számíthatnak állami támogatásra, amelyek a választásokon megszerzik a szavazatok legalább egy százalékát.

Miután az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt nem tájékoztatta a szövetségi parlament, a Bundestag elnökét egy Svájcból származó tetemes adományról, most igencsak jelentős pénzbüntetéssel számolhat. Emiatt a Bundestag egyik alelnöke szerint több százezer euró pénzbüntetés fenyegeti a jobboldali Alternatíva Németországot, ha bebizonyosodik, hogy szabálytalanul jutott támogatáshoz a 2017-es választás kampányban.

Wolfgang Kubicki azt követően nyilatkozott, hogy kiderült, az AfD Bodensee járási szervezetét

egy svájci gyógyszeripari cég tavaly nyáron 18 részletben 130 ezer euró adományban részesítette.

A tagozat képviselőjelöltje akkor Alice Weidel volt, aki – miután az AfD az országos választáson csaknem 13 százalékos eredménnyel a legnagyobb ellenzéki párt lett – bejutott a berlini törvényhozásba, és pártjának társ-frakcióvezetője lett.

Az átutalásokhoz fűzött közleményekben is az állt, hogy "kampányadomány Alice Weidel számára".

Noha az AfD helyi tagozatának pénzügyi felelőse tájékoztatta a svájci adományról a párt kincstárnokát, aki nem emelt kifogást az ügyben, Alice Weidel indítványára ez év tavaszán visszautalták a teljes összeget a feladónak. Miután azonban a Süddeutsche Zeitung című müncheni napilap és két további regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja nyilvánosságra hozta az esetet, a szövetségi parlament elnöksége vizsgálatot indított az ügyben.

Wolfgang Kubicki alelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmány értelmében

egyetlen párt sem fogadhat el támogatást az Európai Unión kívüli országból,

és ez nem lehetett titok az AfD előtt sem. Utalt arra is, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a pártpénzek eredetének eltitkolása. Az alkotmány azt is tiltja a pártoknak, hogy 500 euró feletti összeget elfogadjanak ismeretlen adományozótól, illetve akkor is, ha ez a támogatás közvetítőn keresztül érkezik.

Időközben a svájci gyógyszeripari cég szóvivője hangoztatta, hogy csupán továbbították a 130 ezer eurót az AfD javára egy magát megnevezni nem kívánó ügyfelüktől. Most négy hét áll a párt rendelkezésére, hogy állást foglaljon az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×