Infostart.hu
eur:
391.09
usd:
340.29
bux:
120802
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Cupertino, 2016. október 27.Tim Cook, az Apple amerikai számítástechnikai cég vezérigazgatója a vállalat újdonságait bemutató rendezvényen az Apple kaliforniai központjában, Cupertinóban 2016. október 27-én. (MTI/EPA/Tony Avelar)
Nyitókép: Tony Avelar

A földre ugrik az Apple

Egyre nagyobb földbirtokossá válik az Apple cég – az elmúlt években 3000 hektárnyi földet vásárolt, hogy azokon adatközpontokat és napelem-telepeket építsen. De vajon az összes területtel ezek a cégóriás szándékai?

A közvélekedés szerint a technológiai cégek legtöbb tevékenysége a virtuális térben zajlik, de úgy tűnik a fizikai világban is terjeszkedni próbálnak.

Erre példa a világ legértékesebb vállalata, az Apple, amely az elmúlt két évben megháromszorozta az általa birtokolt földterület mennyiségét.

Az iPhone gyártója immár háromezer hektár – amerikai területen fekvő – föld gazdája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy körülbelül háromezer futball-stadion méretével felérő terület van a cég tulajdonában.

Mint a Financial Times megjegyzi, a földvásárlással az Apple előnyös adókedvezményekhez is juthat – mivel adatközpontok mellett napelem-telepeket is épít majd.

2011-ben még csak 240 hektár föld volt Apple-birtok – derült ki korábbi adatokból, míg az idei éves jelentésben már ennek sokszorosát találni.

A cég birtokában lévő föld nagyobb, mint a vállalat otthonául szolgáló kaliforniai város, Cupertino, ahol nemrég megépült a futurisztikus kinézetű, gyűrű formájú székház ás a körülötte található Apple park.

Elemzők szerint a technológiai óriás jóval több földet birtokol, mint amennyire jelenlegi üzleti tevékenységéhez szüksége van, de találgatásaik szerint a vállalat amerikai gyártóbázist és tervezett önvezető autói tesztpályáit készülhet megépíteni, például a külvilágtól elrejtett arizonai földeken. Emellett már most adatközpontok számára különítettek el területeket.

Hozzáteszik, hogy a mobilpiac bővülésének lassulásával a cég egyre inkább az online szolgáltatásokból akar profitot termelni és ezért is van szüksége szerverparkokra.

Ilyen létesítményekre már milliárdokat költött a vállalat, a Szilikon-völgytől távol fekvő Iowa, Nevada és Észak-Karolina államokban. Ezekben a központokban találhatók azok a szerverek, amelyeken az iCloud, az Apple Áruház az Apple Music és más szolgáltatások futnak. Mindezzel párhuzamosan a cég megújuló energiaforrásokba fektet be, hogy ezekből lássa el energiával parkjait.

A vállalat egyre kevésbé bérli, inkább megvásárolja a szerverközpontok alatt fekvő földet. Arra is odafigyel, hogy geológiailag stabil - tehát például földrengésbiztos – helyeken építsen, de ne legyen túl messze a potenciális ügyfelektől.

Az FT megjegyzi: sok amerikai város adókedvezményekkel csalogatja az adatközpontokat építő Apple-t, az Amazont, a Google-t és a Facebookot – például alacsonyabb fogalmi és ingatlanadókat határoznak meg nekik. Azaz, ezek a gazdag cégek még további, több százmillió dollárnyi kedvezményt szerezhetnek pozíciójuk révén – és ezzel néha megpróbálnak visszaélni.

Az Amazont például több bírálat érte amiatt, hogy tervezett új központjairól tárgyalva több milliárd dolláros kedvezményekről szóló ígéreteket csikart ki egy sor amerikai várostól. A kérdés azért ellentmondásos, mert más cégek számára az egyik legnagyobb tétel az ingatlanadó – de a technológiai óriások sokkal előnyösebb feltételekhez jutnak, mint más, hagyományos vállalatok, miközben nem teremtenek nagyságrendekkel több munkahelyet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti feszültségek és az olajár volatilitása határozza meg. Hétfőn az olaj ára mérséklődött, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hamarosan nemzetközi koalíciót jelenthet be a Hormuzi-szoros hajóforgalmának védelmére, és az amerikai pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy Washington átengedi az iráni olajszállító tankereket a szoroson. Az éjszaka folyamán ugyanakkor ismét emelkedett az olajár, mivel a piac továbbra sem lát tisztán a szállítási útvonalak biztonságát illetően. Közben a figyelem a jegybankokra is átterelődik: kedden kezdődik a Fed kétnapos kamatdöntő ülése, és bár Donald Trump régóta kamatcsökkentést sürget, a piaci szereplők az iráni háború okozta bizonytalanság miatt inkább kivárásra számítanak a szerdai döntésnél. Ami a tőzsdéket illeti, Ázsiában többnyire emelkedtek a piacok, Európában viszont iránykeresés jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×