Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Az ellenzék dobott mentőövet Theresa May-nek

Túlélt egy fontos, a brexittel kapcsolatos parlamenti szavazást a brit kormányfő. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak továbbra is van kivel tárgyalnia a britek kilépéséről.

Több tűz között próbál túlélni Theresa May brit kormányfő, és most egy fontos parlamenti szavazás mentőövet dobott neki. A kormányzó konzervatívok ellenzéki munkáspárti képviselők támogatásával – mindössze hat fős többséggel - leszavazta azt a javaslatot, amelyet Európa-párti lázadó konzervatív képviselők nyújtottak be.

Ennek lényege, ha

a brit kormány nem tud különalkut és kereskedelmi egyezményt kötni Brüsszellel a brexitről, akkor a szigetországnak az úgynevezett európai vámunióban kell maradnia.

A vámunió ügye az a sarkalatos kérdés, amin a brit politikai elit már hónapok óta marakodik és amivel kapcsolatban olyan döntést is hozhat, ami kereskedelmi károkat okozna az Európai Unió 27 fennmaradó tagállamának.

May „kint is vagyok, bent is vagyok” kompromisszummal próbálkozott és egy olyan programot állított össze, amely szerint London valamiféle közös vámrendszert tartana fenn Brüsszellel – abban a reményben, hogy

a brexit után így fennmarad az Írország és Észak-Írország közötti határ szabad átjárhatósága és a brit kikötőkben nem akad meg a forgalom a vámellenőrzések miatt.

A keményvonalas konzervatív kilépéspártiak szerint azonban ez a brexit elárulása lenne. Egyik szószólójuk például egy 800 évvel ezelőtti eseményt rángatott el az angol történelemből, hogy illusztrálja: London Brüsszel vazallusa lesz, mert nem tud majd meg nem nevezett harmadik országokkal szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni.

Az Európai Unióban, vagy legalábbis a Vámunióban való maradásért kampányolók és a brit üzleti világ nagy része szerint viszont agyament ötlet a Vámunió feladása, különösen, amikor az EU többi állama a britek fő kereskedelmi partnerei. Aktualitást ad érveiknek az EU és Japán most aláírt nagyszabású szabadkereskedelmi egyezménye, amely a kilépés után a britekre már nem vonatkozik majd.

Visszatérve a mostani parlamenti voksra, ezt most kemény brexit euroszkeptikus hívei nyerték, és bár May miniszterelnök nem a szövetségesük, ő is jól járt.

A másik frakció győzelme azt jelentette volna, hogy a konzervatív párton belül eléri a kritikus tömeget az elégedetlenkedők száma és így megbuktathatták volna a kormányfőt.

Néhány perccel korábban viszont a brexit híveit szavazták le egy másik európai kérdésben és a voks nyomán a szigetország továbbra is fenntartja területén az EU gyógyszerészeti szabályozását.

Közben Brüsszelben ugyan megkönnyebbüléssel fogadták May túlélését, de felvont szemöldökkel szemlélik a brit vitát. Az Unió számára sürgetőbb kérdés ugyanis a brit kilépési feltételek véglegesítése – a kereskedelmi megállapodást a britek távozása után akarja kidolgozni Brüsszel Nagy-Britanniával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×