eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Földközi-tenger, 2018. április 21.Afrikai migránsnak segítenek gumicsónakba szállni az illegális bevándorlók tengeri mentését végző SOS Mediterranee civil szervezet Aquarius nevű hajója legénységének tagjai a Földközi-tengeren 2018. április 21-én. Az Aquarius mintegy 250 csónakban utazó illegális bevándorlót vett a fedélzetére a líbiai partoktól mintegy 50 kilométerre. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Nyitókép: CHRISTOPHE PETIT TESSON

Minicsúccsal készül a válság megoldására Brüsszel

Észak-afrikai migrációs központok felállítását fontolgatja az Európai Unió – ezekben a centrumokban bírálnák el egy kiszivárgott anyag szerint a menedékkérelmeket. Brüsszel ezzel akarja leállítani a Földközi-tengeren át folyó migrációt és lecsendesíteni a bevándorláselleni harcot zászlajukra tűző tagállamokat. Vasárnap informális migrációs minicsúcstalálkozót tartanak.

Informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra Brüsszelbe, a találkozón egyes érdekelt tagállamok vezetői vesznek részt. A hivatalos tájékoztatás szerint az egyeztetés célja, hogy "európai megoldásokat" keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt.

A sajtóban arról számoltak be, hogy a hétvégi minicsúcsra

  • Ausztria,
  • Bulgária,
  • Görögország,
  • Málta,
  • Németország,
  • Olaszország,
  • Spanyolország

vezetői kaptak meghívást, de ezt egyelőre nem erősítette meg a bizottság.

A jövő heti, egyébként számos más nehéz kérdést is felölelő EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lehet.

Az EU Afrikában szűrné ki a migránsokat

Előzőleg kiderült, hogy a tagállamok döntéshozó szerve, az Európai Tanács „támogatja a regionális partralépési platformok elképzelését” – a bürokratanyelvi fordulat magyarra fordítva annyit jelent, hogy az Európai Unió Észak-Afrikában olyan központokat hozna létre, ahol elbírálnák, hogy az EU-ba igyekvő emberek közül ki gazdasági bevándorló és ki védelemre szoruló valódi menekült. A kiszivárgott anyag a jövő heti EU-csúcs zárónyilatkozatában szerepelne.

Az elképzelés szerint „az ilyen platformok segítségével gyorsan szét lehetne választani a migránsokat és a menekülteket és csökkenteni a késztetést, hogy az emberek a veszélyes tengeri átkelésre vállalkozzanak” – tudósított a szöveget megszerző Guardian című brit lap.

Az újság szerint egyre nő a terv támogatottsága, de politikai ellenállás és gyakorlati problémák is gátat emelhetnek előtte. Egy szakértő úgy fogalmazott:

„nem világos, hogyan veszi majd rá az EU a harmadik országokat, hogy elfogadják a vazallusi státuszt”.

A június 28-n induló EU csúcs egyik kiemelt témája a migráció, bár a britekkel folyó kaotikus Brexit-tárgyalásokra is időt kell majd szakítani.

Az uniós vezetők megpróbálnak majd alkut kötni arról, hogyan kezeljék az EU területére havonta belépő többezer menekültet és migránst.

A Guardian szerint

az EU kemény magjában már attól tartanak, hogy részben a migráció miatt kezd szétesni az unió

– erről beszélt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki azt mondta: „Európában a dezintegráció folyamata zajlik. Egyes államok befelé fordulnak, nemzeti megoldásokat keresnek az olyan problémákra, amelyeket európai szinten lehet megoldani.

Kedden Berlinben egyeztetett Macron francia elnök és Merkel német kancellár, az EU-integráció hagyományos motorjának számító francia-német páros vezetői. Macron a találkozó után azt mondta, hogy „az EU folytatja az illegális embercsempész-útvonalak felszámolását” és „belső és külső szolidaritási mechanizmusokat épít”. Az EU határvédelmi és parti őrségi szervét a Frontexet átalakítják és az lesz az új európai határőrség – mondta.

Merkelre közben otthon nagy nyomás nehezedik belügyminisztere, Horst Seehofer részéről, hogy a hónap végig álljon elő egy közös európai migrációs tervvel. A miniszter, aki nyilvánosan bírálta főnökét, azt akarja, hogy a német szervek kezdjék visszafordítani az embereket a határról, ha nincs közös, európai megoldás.

Egyelőre nem világos, hogyan működnek majd a kiszivárgott anyagban említett, észak-afrikai „partralépési platformok” a gyakorlatban. Egy EU-illetékes megjegyezte, hogy ez egy korábbi, német-dán javaslat felvizezett változata, amely szerint oda küldenék vissza az átkelőket, ahonnan elindultak és ott vizsgálnák meg kérelmeiket.

Az is kérdés, hogy mennyi pénzbe kerülne a terv, és hogy az EU-n kívüli centrumok megfelelnének-e az EU szabványainak.

Közben az Európai Menedékkérelmi Ügynökség közölte, hogy tavaly 44 százalékkal esett az EU-ban menedéket kérők aránya, ugyanakkor Németországban kétszer annyian nyújtottak be kérelmet, mint a korábbi időszakban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×