Infostart.hu
eur:
361.6
usd:
311.31
bux:
131917.51
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
London, 2017. március 25.Uniópárti tüntetők nagygyűlést tartanak a brit parlament épülete előtt Londonban 2017. március 25-én. Theresa May miniszterelnök március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

Belháború fékezi a Brexit-tárgyalásokat

Miközben Brüsszel az egységes brit álláspontot várja a Brexit ügyében, belháború zajlik a brit kormánypárton belül. A tét az, mennyire szigetelje el magát a jövőben Nagy-Britannia Európától. Theresa May kormányfő egyfajta vámközösséget akar, Boris Johnson külügyminiszter azonban őrültségnek nevezte az ötletet.

Már kevesebb, mint egy év van hátra addig, amikor Nagy-Britannia – az EU története első tagállamaként – kilép az európai klubból. Csak még mindig nem tudni, milyen körülmények között.

Brüsszelben egyelőre még úgy tartják, hogyha Londonba kell telefonálni, akkor Theresa May kormányfőt kell hívni, de a kormányzó Konzervatív Párt folytatódó belháborúja miatt azzal is tisztában vannak, hogy mások is beleszólhatnak abba, hogyan zajlik le a Brexit.

Ugyan 1975-ben a toryk vitték be Nagy-Britanniát az Európai Közösségbe, egy idő után a szkeptikusok pártjává válva szinte folyamatos polgárháborút vívtak az Európához való tartozás kérdésében.

A két évvel ezelőtti referendum nem hozott sok változást. Az Európa-párti és EU-ellenes konzervatívok átalakultak az unióval kereskedelmi kapcsolatot fenntartani kívánó „puha Brexit-pártiakká” és a totális szakításra vágyó „kemény Brexit-hívőkké”.

Most épp a második tábor kulcsfigurája, a borzas hajú Boris Johnson külügyminiszter vágta a nyilvánosság előtt főnöke fejéhez: őrült ötlet bármiféle vámunióban maradni az EU-val, el kell szakítani a béklyókat, hogy a 60 milliós Nagy-Britannia teljesen szabadon próbálhasson kereskedelmi szerződéseket kötni a nagyvilágban.

Kommentátorok szerint korábbi brit miniszterelnökök is csatáztak az euroszkeptikus pártellenzékkel, de

olyanra még nem volt példa, hogy saját külügyminisztere szembeforduljon a kormányfővel.

A részben saját hibájából két tűz közé került Theresa May és hívei úgy érzik, a brit gazdaságnak és a brit életszínvonalnak az lenne az előnyös, hogyha London az EU politikai szervezetéből távozna, de a fennakadásoktól mentes kereskedelmet lehetővé tévő vámunióban bent maradna a szigetország.

Ez megoldást kínálna az ír-északír határ ügyére is.

Ha szigorú „kemény határt” vezetnek be ott a vámok miatt, akkor borulhat a Nagypénteki Békeegyezmény, amelynek nyomán a határokon átnyúló intézmények elhozták a békét a korábban a szektás feszültségek miatt forrongó Észak-Írországba – ahol az északír katolikus közösség nem volt elszakítva az Ír Köztársaságtól, a koronahű protestánsok pedig a brit társadalomtól.

Boris Johnson külügyminiszter azonban a „kemény Brexit” híveként azt hirdeti: az európaiakkal fenntartott vámunió (amelyből profitál Törökország is) gúzsba köti a britek kezét, mert azok így nem tudnak előnyös kereskedelmi alkukat kötni a világ más országaival.

Johnson és társai szerint a brit polgárok a totális kilépésre szavaztak az EU-referendumon. (Ahol a kérdés csak annyi volt: továbbra is az unió tagja maradjon-e Nagy-Britannia?)

Az is igaz, hogy May ötlete nem a vámunióban való maradásról, hanem egyfajta vámközösségről szól, melynek értelmében a britek szednék be az EU-számára a harmadik országokból érkezett és az EU-ba továbbküldött termékek vámját – cserébe pedig nem ütközne akadályokba a brit-uniós kereskedelem.

Egy másik – technológiai alapú megoldás részeként - az előre jóváhagyott kereskedők kamionjait és konténereit gyorsított eljárásban engednék át a brit határon, ezt azonban Brüsszel nem favorizálja.

A kérdés most az, hogy May-t – mint több más konzervatív pártvezért – megbuktatja-e az európai kérdésekről továbbra is vitázó saját pártja.

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

A költségvetési politikát ígértek az iráni háború okozta gazdasági kockázatok kezelésére, miközben a fejlett országok államkötvény-piacain 2004 óta nem látott feszültségek alakultak ki – figyelmeztettek a G7-országok pénzügyminiszterei párizsi találkozójukon. A közös nyilatkozatban elismerték, hogy a közel-keleti konfliktus az energia- és élelmiszerellátási láncokon keresztül növeli az inflációs kockázatokat. A jegybankok az árstabilitás megőrzését jelölték meg elsődleges célként, miközben a háború kitörése óta egyik G7-ország sem emelt kamatot. A kötvényhozamok utoljára 2004-ben voltak ilyen magasan, de az amerikai hosszúoldalon három évtizede nem látott szinten áll. A G7 országok miniszterei emellett megerősítették Ukrajna támogatását, és a mesterséges intelligencia pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataival is foglalkoztak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×