Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Egyre jobban szeretik az EU-t a szlovákok

Annak ellenére, hogy a szlovák kormánypárti politikusok előszeretettel dicsekednek az alacsony munkanélküliségi mutatókkal, az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint az ország lakossága jobban már jobban tart a munkanélküliségtől, mint a migránsoktól. Ezzel párhuzamosan növekszik az Európai Unió pozitív megítélése is a szlovákoknál.

A felmérés eredményeit Dušan Chrenek az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője ismertette. Ebből kitűnik, hogy Szlovákia lakosai számára a munkanélküliség jelenti a jövőt illető legnagyobb problémát. Az Eurobarometer felmérésében a lakosság több mint egyharmada tart attól, hogy a jövőben elveszítheti az állását.

A felmérésből kiderül, hogy a migráció és terrorizmus témáinak jelentősége csökkent a lakosság körében. A mostani vizsgálat során tíz megkérdezettből már csak egy tartja fő problémának a menekültkérdést. A válaszadók több mint fele (54%) támogatja az egységes menekültpolitikát.

Ennél fontosabbnak vélik azokat a témákat, melyek közvetlenül érintik őket, mint az egészségügy vagy az árak növekedése. A megkérdezettek a gazdasági és szociális kérdéseket tartották jelentősnek.

A felmérésben megkérdezett 1007 személy válaszai alapján borítékolható az is, hogy a szlovákiai polgárok ismét egyre jobban bíznak az Európai Unióban. A válaszadók körében 30-ról 34 százalékra emelkedett azok aránya, akik pozitívan szemlélik az uniót. Ezzel egyidejűleg 26-ról 20 százalékra csökkent az Európai Unióhoz negatívan állók száma. Az uniós szabályrendszert és bürokráciát pedig ismét többen tartják bonyolultnak és kellemetlennek, mint az korábbi kutatás során. Ez az arány 75 százalékról 80-ra emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×