Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Merkel gyűjtőtáborokról tárgyal, de nem mindenki támogatja

A berlini kormánynak egyre nagyobb nehézséget jelent a menekültkérdés kezelése. Elemzők jórészt erre vezetik vissza a kancellár népszerűségének hanyatlását. Angela Merkel most azon fáradozik, hogy a párizsi kormány egyetértésével Észak-Afrikában gyűjtőtáborokat létesítsenek az Európa felé igyekvő afrikaiak bevándorlásának szabályozására.

A napokban a tunéziai kormányfő járt Berlinben, akinek a kancellár szintén szóba hozta olyan gyűjtőtáborok létesítését Észak-Afrikában, ahonnan a menedékre valóban jogosult személyek rendezett körülmények között utazhatnának be valamelyik uniós országba. Yuszef Sahed azonban nyíltan Angela Merkel tudtára adta, hogy erre nem lát lehetőséget Tunéziában.

Hasonló céllal az elmúlt héten Algériát is fel akarta keresni a kancellár, útját azonban az algériai államfő rossz egészsége miatt le kellett mondani. A hét közepén Kairóba indul, abban a reményben, hogy Abdel Fattah Al-Sziszi elnökkel folytatandó tárgyalásain előre tudja mozdítani a Földközi-tengeren át Európába készülő menekülök visszatartását célzó tervet.

Angela Merkel francia támogatással az Ankarával kötött megállapodáshoz hasonló szerződés kidolgozásán fáradozik. Amióta a múlt évben az Európai Unió megegyezett Ankarával, hogy visszatartja a görög szigeteken át a Balkán felé tartó zömében szíriai, iraki és afgán menekülteket, gyakorlatilag megszűnt a Kis-Ázsiából érkező migránsok száma.

Az EU 3 milliárd euróval támogatja a török kormányt az ország területén létesített táborokba érkezett menekültek eltartására. Mivel a német hírszerző szervek értesülései szerint

Észak-Afrika országban jelenleg közel kétmillió afrikai várakozik a kedvező lehetőségre,

hogy a Földközi-tengeren át embercsempészek közvetítésével átkelhessen Európába, a berlini kormány mielőbbi megoldást sürget.

Ez azonban nem lehet gyűjtőtáborok felállítása – jelentette ki a német külügyminiszter. Sigmar Gabriel a Spiegel hírmagazinnak adott nyilatkozatában - mintegy szembe fordulva Angela Merkel és Thomas de Maiziere belügyminiszter tervével – úgy vélte, hogy semmi esetre sem lehet olyan javaslat elfogadására kényszeríteni valamely észak-afrikai országot, amely a belső egyensúly megbomlását robbanthatja ki.

Hasonló szellemben nyilatkozott a Spiegelnek Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is, rámutatva arra, hogy szemben áll az európai értékrenddel, ha a Földközi-tengerből kimentett migránsokat visszaszállítják valamely észak-afrikai országban létesített gyűjtőtáborba, hogy onnan próbálkozzanak a hivatalos beutazás kérvényezésével az unió területére. Az osztrák belügyminiszter, Wolfgang Sobotka szintén a kancellár terve mellett tört lándzsát a Spiegelnek adott interjúba és leszögezte, hogy az Európai Uniónak hatékonyan kell védelmeznie külső határait és akik – akár a Földközi-tengeren átkelve – ezt nem veszik figyelemben, azokat hazatérésre kell kényszeríteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×