Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

Ukrajnában is kérdéseket vet fel egy nagy nemzetközi rendezvény finanszírozása. Az idei Eurovíziós dalfesztivál döntője kapcsán felmerült, hogy az ország akár el is veszítheti a rendezési jogot. Ez valószínűleg nem következik be, ám az állami műsorszolgáltató hatalmas pénzeket kénytelen fizetni.

Ugyan az eurovíziós döntő megrendezése nem akkora pénzügyi kihívás egy országnak, mint az olimpia, de hasonlóképpen vitákat szülhet.

Most ez a helyzet Ukrajnával, amely tavaly, vitatható körülmények között, egy politikai színezetű dallal nyerte meg a „giccsparádénak” is titulált versenyt.

Ugyan Ukrajnában nem volt aláírásgyűjtés a rendezvény ellen, ennek ellenére a viták miatt február közepén 21-en mondtak fel a döntő szervezői közül az Ukrán Nemzeti Közszolgálati Műsorszóró cégnél.

A verseny gazdája, az Európai Műsorszóró Unió, más néven az EBU felszólította Kijevet, hogy tartsa a menetrendet. A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy „semmi sem fenyegeti az Eurovíziót”.

Ugyanakkor, mint az Economist magazin tudósít róla, a dalverseny is olyan költekezési versenyt indított be az országok között, aminek nyomán vitatott módon vonnak el forrásokat más projektektől.

Ukrajna belerokkan az Eurovízió szervezésébe?

2010-ben Norvégia volt a házigazda, és 37 millió dollárt költött. A rendezés további ára volt, hogy a norvég közszolgálati médiumnak el kellett adnia a labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogát, hogy ne csússzon deficitbe.

A norvégok költekezése meg sem közelítette a dánok három évvel későbbi, 53 milliós döntőjét vagy Azerbajdzsán 2012-es, országimázsépítő és 76 millió dollárba kerülő Eurovízió-ünnepét.

Az azeriek a rendezés során az ország vízvezetékrendszerének modernizálására szánt alapot csapolták meg, hogy elkápráztathassák a világot.

Ukrajna akkor szerezte meg a döntő rendezési jogát, amikor épp nagy átalakuláson megy át az állami média. A 2014-es tüntetések és Janukovics elnök elmozdítása után létrejött új parlament törvényt fogadott el egy új és független nemzeti közszolgálati médiumról. Ez nagyon fontos lépés volt, mivel korábban a befolyásos oligarchák kezében voltak a nagy tévéadók – jegyzi meg az Economist.

Az új közszolgálati médiacég garantáltan megkapja az állami költségvetés 0,2 százalékát, csakhogy az idén ezt felemészti az eurovíziós döntő.

Emiatt tavaly novemberben már távozott az új intézmény elnöke, ami belső vitákhoz vezetett és ami miatt tovább késtek az előkészületek. Az idén pedig közel hét és félmillió dollárt vontak el a költségvetésből és pontosan ennyivel növekedtek az eurovíziós döntő rendezési költségei, amelyek az eredeti 17 millió dollárról 33 millióra ugrottak.

Ezek után mondtak le tömegesen a szervezőbizottságnál. Míg a politikusok azzal érvelnek, hogy a rendezvény sikerélményt nyújthat a nemzetnek, az egyik távozó illetékes azt mondta: még mindig nem tudja, hogy a drágára sikeredett eurovíziós döntő megerősíti vagy megöli-e hazája új közszolgálati műsorszolgáltatóját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×