Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Őszig nem indít egymás ellen lejárató kampányt a két magyar párt

Az együttműködés lehetőségéről és az őszi megyei választásokról egyeztetett a hétvégén Pozsonyban a Magyar Közösség Pártja és a Híd legfelsőbb vezetése. Végleges együttműködési megállapodás ugyan nem született a két magyar párt között, de abban megegyeztek, hogy a megyei választásokról megyei szinten kezdenek tárgyalásokat, és arról is döntés született, hogy nem indítanak egymás ellen megyeelnök-jelölteket.

A két párt közti tanácskozást a Híd pozsonyi székházában tartották. A két pártelnök által vezetett négytagú küldöttségek egyebek mellett abban egyeztek meg, hogy nem indítanak egymás ellen lejárató kampányt az őszi megyei választások előtt. Az MKP elnöke szerint fontos lépést tettek a felvidéki magyarság megyei képviseletének megerősítése érdekében. „Ez az első lépés, ami ma itt elkezdődött, az a lenti szintekről és az együttműködés lehetőségéről szól” – jegyezte meg Menyhárt József.

A Híd közel egy évvel ezelőtt hívta tárgyalni az MKP képviselőit. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a két párt már nem engedheti meg magának, hogy bármely választási kampányban – legyen a tét parlamenti, megyei vagy helyhatósági voksolás – folytatódjon az eddig jellemző sárdobálás. „A tét az, hogy tudunk-e úgy együttműködni, hogy az, ami az elmúlt hét évben felhalmozódott, azt minél inkább lefaragjuk a két párt együttműködésének érdekében”. Bugár Béla hozzátette, a megyei választások az első lépcsőfok ahhoz, hogy kiderüljön, valóban őszinte-e az együttműködési szándék a két párt között.

A legnehezebb feladat minden bizonnyal a közös képviselőjelölt-listák kialakítása lesz. Az MKP jelenleg 41 megyei képviselővel és három alelnökkel van jelen a megyei politikában, a Hídnak ehhez képest jóval kevesebb, csupán 17 megyei képviselője van. Az őszi választások kapcsán az MKP egyes járási szervezetei hajlanak a Híddal való együttműködésre, más helyeken ennek lehetőségét elutasítják. Abban azonban konszenzusra jutottak, hogy nem állítanak egymás ellen megyeelnök-jelölteket.

A két párt elnökeinek egyeztetése folytatódik. A következő találkozót március végére tervezik a felek, amikor már a jelöltek neveiről, konkrét egyezségekről is megállapodás születhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×