„Húzzatok Lengyelországba” feliratú lapok, állati ürülék a postaládában, idegengyűlölő beszólások az osztálytársaktól, az utcákon a járókelők nemzetiségét tudakoló szélsőségesek – csak néhány megnyilvánulás, ami a Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló népszavazást kísérte.
Az Independent című lap exkluzív összeállítása szerint a Brexit-voks után a szigetországban „elszabadult a rasszizmus” és „kirobbant a leplezetlen gyűlölet”.
A lap három szervezet adatbázisához kapott hozzáférést. A PostRefRacism, a Worrying Signs és az iStreetWatch jelentései alapján készült térképen szinte egész Angliát lefedik a gyűlölet-bűncselekmények.
Az Independent több példát is felsorol a rögzített eseményekből, azt hogy bandák „igazoltattak” embereket az utcákon, hogy horogkeresztek jelentek meg több városban. Emellett fizikai erőszakról, gyújtogatásról, kisgyerekek és anyáik zaklatásáról is érkeztek hírek. London utcáin egy tömeg azt skandálta: „először a lengyeleket rúgjuk ki, aztán a melegeket.”
A 70 százalékban a maradásra voksoló Oxfordban egy beteget ellátó lengyel orvost küldtek trágár szavakkal „vissza oda, ahová való”.
Taunton városában egy 10 éves gyerek szólt be a német tanárának: „nekem egy rohadt külföldi nem mondja meg, hogy mit csináljak”. Egy drága londoni étteremben a Brexitet ünneplők angol pincért kértek az olasz felszolgáló helyett.
Az incidensek háromnegyede verbális, de az esetek negyede fizikai erőszak volt – írták az aktivisták.
A három szervezet közös jelentése szerint volt belügyminiszterként a jelenlegi brit kormányfő, Theresa May is segített megágyazni a közhangulatnak, amikor jóváhagyta azokat a teherautós posztereket, amelyeket az illegális bevándorlókat figyelmeztették: „Menjetek haza, vagy letartóztatunk benneteket” – „A cél, hogy ellenséges környezetet teremtsünk az illegális migrációnak” – mondta egy 2012-es lapinterjúban May.
Honfitársai azonban később nem sok különbséget tettek az illegális és legális migránsok között, sőt, britnek született, de nem fehér honfitársaikat is zaklatták és „hazaküldték”.
A brit belügyminisztérium visszautasította, hogy „ellenséges közeget” akartak teremteni a bevándorlóknak és azt mondta: elfogadhatatlan, hogy valakit származása, bőrszíne vagy nemzeti hovatartozása miatt támadás érjen, ezért új törvényeket fogadtak el.
Közben a londoni magyar nagykövetség honlapján nem találni utalást arra, hogy az EU-s állampolgároknak bármiféle gondjaik lennének a Brexit-voks utáni szigetországban.
A hírek között nem említenek egyetlen incidenst sem, az új nagykövet ugyan megbeszélést folytatott ismert, de második vonalbeli euroszkeptikus képviselőkkel, de hogy mi hangzott, arról nem lehet olvasni.
Figyelemre méltó az is, hogy még a népszavazás előtt Londonba látogatott Áder János köztársasági elnök, akit fogadott David Cameron akkori brit miniszterelnök. A nagy-britanniai magyarok helyzetéről semmilyen nyilatkozat nem hangzott el, miközben a magyar államfő a Becket-hét rendezvényein vett részt.
A Brexit-referendum után sem hallottak az angliai magyarok kiállást mellettük a magyar kormány részéről. A kabinet egyes tagjai inkább a brit választók iránti megértésüket hangoztatták.
Összehasonlításul: Lengyelország londoni nagykövetségének honlapján 5 cikk foglalkozik a nagy-britanniai lengyel állampolgárok helyzetével és az oldalon olvasható a brit kormány nyilatkozata a jelenleg az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárok jogállásáról.
