Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
311.54
bux:
131696.18
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

A franciák elkaszálják a szabadkereskedelmi egyezményt

Nem lesz szabadkereskedelmi egyezmény az Európai Unió és az Egyesült Államok között - egyre inkább ez a vélemény fogalmazódik meg Franciaországban azt követően, hogy Francois Hollande államfő bejelentette: a dolgok jelenlegi állásánál nemet mondanak a szerződésre.

"Semmi okunk sincs arra, hogy az Egyesült Államok utánfutójává váljunk” - ez a mondat április 26-án hangzott el a francia külkereskedelmi államtitkár szájából egy rádióinterjúban, és ezzel azt igyekezett érzékeltetni, hogy mi a francia kormány álláspontja arról a tárgyalási folyamatról, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt hivatott előkészíteni.

Matthias Fekl egyebek mellett azt nehezményezte, hogy az amerikaiak részéről nincs hajlandóság a kölcsönösségre, vagyis elvárják az uniótól, hogy szélesre tárja kapuit a tengerentúli cégek előtt, cserébe azonban alig nyújtanak valamit.

„Nem akarjuk mindenáron aláírni az egyezményt” – mondta a tárgyalásokon a francia stratégiáért felelős államtitkár, és a miheztartás végett hozzátette: tudatosítani kell, hogy súlyát tekintve az Európai Unió a világ első számú gazdasági közössége.

A francia közvélemény amúgy már a kezdetektől fogva erős gyanakvással figyelte az egyezménytervezet körüli titkolózást, és az annak kapcsán megjelent elemzések nagy része úgy vélte, valójában az amerikaiak hegemonikus törekvéséről van szó, mellyel „le akarják nyúlni” az uniós piacot. A téma kapcsán a Marianne című baloldali hetilap például már 2014-ben terjedelmes elemzést készített „Miképpen fognak felzabálni bennünket az amerikaiak?” címmel.

Ilyen volt tehát a leendő szabadkereskedelmi egyezményt övező politikai hangulat Franciaországban, amikor a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet hétfőn nyilvánosságra hozta a tervezet egy részét, és ez magyarázza, hogy a politikai vezetés azonnal és meglepő keménységgel reagált. A már említett Matthias Fekl kedden úgy vélte, hogy a tárgyalások felfüggesztése tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ám a végső szót Francois Hollande államfő mondta ki.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy Franciaország soha sem fogja elfogadni a mezőgazdaság vagy a kultúra működését szabályozó alapelvek feladását, ezért a dolgok jelenlegi állásánál nemet mondanak a szerződésre. De Hollande mást is üzent: szerinte szó sem lehet arról, hogy az unió megnyissa az európai állami piacokat az amerikai cégek előtt, miközben az európai társaságok előtt továbbra is megmaradnának a tengerentúli korlátozások.

Az amerikai nyomulás vagy a kölcsönösség hiánya persze csak a nézeteltérések egyik részét képezik, a franciák számára ugyanilyen komoly, tulajdonképpen filozófiai problémát jelent az a tény is, hogy a befektetők választott bíróságok előtt támadhatnák meg az európai kormányokat. Ez a lehetőség azt jelentené ugyanis, hogy azonos szintre helyeznék a multinacionális vállalatokat a nemzetállamokkal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

A gazdasági és energetikai miniszter összesen 575 millió liternyi tartalék üzemanyag felszabadítására adott utasítást az ellátás zavartalanságának biztosítására; a biztonsági kőolajtermék-készletet legkésőbb június 30-ig vissza kell tölteni. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a döntés alapján az új kormány fenntartja a védett árat, az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget a stratégiai készletek egy részének további felszabadításából fedezi.

Orbán Viktornak üzent Magyar Péter, keményen odamond

Az új miniszterelnök ismét a végkielégítésről posztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×