Infostart.hu
eur:
360.43
usd:
310.08
bux:
132278.66
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Extra mérföldet kell mennie Cameronnak

Órákkal a Nagy-Britannia uniós tagsága szempontjából különösen fontos EU-csúcs előtt elillanni látszik a megállapodás lehetősége London és Brüsszel között. Cameron miniszterelnök két tűz közé szorult: az euroszkeptikusok keveslik az engedményeket, Kelet-Európa, de a nyugatiak is sokallják.

Kelet-Európa számára elfogadhatatlan Cameron reformterve - olvasható a rövidesen megszűnő liberális brit lap, az Independent címoldalán.

A brit sajtó már napok óta arról ír, hogy a visegrádi országok csak kevésbé szigorú korlátozásokat tudnak lenyelni a Nagy-Britanniában dolgozó állampolgáraik szociális segélyei kapcsán.

David Cameron brit miniszterlelnök és az őt támogató "kint-is-vagyunk-bent-is-vagyunk" konzervatívok eredetileg csak Nagy-Britannia számára akartak kedvezményeket kicsikarni Brüsszeltől. Most úgy tűnik megvalósulhat az, amivel érveltek, hogy az Európai Uniót reformálják meg, ami azonban ellentéteket szülhet.

A britek követelései nyomán más országok is mérsékelhetik a keleti dolgozók által elérhető szociális juttatások mértékét. Az egyik kulcskérdés a családi pótlék, amelyet a keleti migránsok otthon maradt gyerekeik után is felvehetnek Nagy-Britanniában, ráadásul egy olyan összeget, ami jóval magasabb, mint a hasonló hazai juttatás.

A britek ezt mindig is igazságtalannak tartották. A visegrádiak és mások hajlandók alkudozni a családi pótlékról, de csak úgy, hogy csak a brit földön dolgozó kelet-európaiak családi pótlékát közelítsék a hazai szinthez. Most dühösen vették tudomásul, hogy a britek igyekezete nyomán más uniós tagállamok is csökkenteni akarják a pótlék maximális összegét.

Emellett a Nagy-Britanniában keresetkiegészítő segélyek részleges megvonása sem tetszik nekik - miközben Cameront a saját oldaláról azért támadják, mert nem érte el, hogy a keleti dolgozók 7 évig ne legyenek jogosultak keresetkiegészítő támogatásra.

A visegrádi országok most Luxemburggal és Máltával is szembekerülnek - azért, mert ők nem akarják, hogy szelektíven alkalmazzanak korlátozásokat az Unión belül.

Több nyugati tagállamnak nem tetszik a britek által forszírozott lépés, az "egyre szorosabb Unióról" szóló cél törlése, mert emiatt hozzá kéne nyúlni az EU alapszerződéseihez. Az euró-övezeten kívüli országoknak szánt beleszólási jog sem nyerte el tetszésüket. "Ez olyan, mintha az amerikai Fed-banknak mondanánk meg, hogy mit csinálhat" - mondta egy európai diplomata a brit ötletről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke így figyelmeztetett, hogy " egy extra mérföldet kell megtenni", hogy megszülessen a britek és Brüsszel megállapodása.

Az alkuhoz szükség van arra is, hogy az Európai Parlament törvénymódosításokat szavazzon meg és Cameron számára csapás volt, amikor Martin Schulz parlamenti elnök közölte: nem várhatja el, hogy az európai képviselők garantálják neki, hogy rábólintanak a megállapodásra.

Az Economist magazin jópár hónappal ezelőtt megjegyezte: Nagy-Britannia alvajáró módjára azon kaphatja magát, hogy kisétál az EU-ból. Most, hogy egyre nagyobb az ellenállás Európában, miközben otthon visszaesett az EU-pártiak tábora, mindez reális lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét. Ezek az alapítványok összességében több ezer milliárd forintos vagyont kaptak az államtól az előző kormányzat idején.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×