Ha nem fékezzük meg az éghajlatváltozást, akkor az évszázad végére 20 százalékkal csökkennek világszerte az átlagjövedelmek.

Az életszínvonal-esés a gazdag, ipari országokban is bekövetkezik, de a legnagyobb terhet a trópusokon és szubtrópusokon fekvő fejlődő államok viselik majd. Ezzel tovább nő a szakadék a világ gazdag és szegény országai között.

Két kaliforniai egyetem kutatói szerint a világ országainak 77 százalékban csökken majd az átlagjövedelem.

Közép- és Észak-Európa, Oroszország és Kanada viszont egy ideig profitál majd az éghajlatváltozásból, mert ezeknek a régióknak és országoknak növekszik majd a termelékenysége.

A kailforniai Berkeley és Stanford Egyetemek kutatói adatbázisok elemzésével jutottak arra a megállapításra, hogy a gazdasági teljesítmény a világ összes régiójában szorosan összefügg az éghajlattal. Összesen 166 ország, 1960 és 2010 közötti gazdasági és éghajlati adatait vizsgálták.

Az is kiszámolták, hogy mikor teljesít egy ország gazdasága a legjobban - akkor, amikor az ott uralkodó éves átlaghőmérséklet 13 Celsius fok.

A tudósok számításai szerint a kontroll nélküli globális felmelegedésért két és félszer, de akár 100-szor nagyobb árat kell fizetni, mint eddig gondolták.

A tanulmányt néhány héttel a november végén, Párizsban kezdődő ENSZ-klímacsúcs előtt adták ki. A Világszervezet égisze alatt zajló klímakonferenciára készülve az ENSZ Éghajlatváltozásról szóló Keretegyezménye 196 aláírójából 154 állam tett vállalásokat az üvegházhatást okozó gázok visszafogásáról.

Egyelőre komolyak a remények, hogy első ízben a világ összes országára vonatkozó egyezményt sikerült kötni és ennek nyomán 2100-ig 2 Celsius fok alatt tudja tartani az emberiség a globális átlaghőmérséklet emelkedését.

John Reilly, a tekintélyes Massachussetsi Műszaki Egyetem tanára szerint a világ melegebb országaira valóban erősen kihat az éghajlatváltozás, de amint elértek egy gazdasági szintet, az éghajlat alakulása már kevésbé számít.