Infostart.hu
eur:
373.66
usd:
340.38
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Demokratává vált diktátor váltja az elnököt Nigériában

Történelmi elnökválasztás - első ízben mozdították el demokratikus módon az államfőt a világ egyik nagy olajkitermelő országában. Nigériában a választók a Boko Haram iszlamista szervezet elleni eredménytelen fellépés és a korrupció miatt voksoltak a változásra.

Goodluck Jonathan nigériai elnöktől elfordult a szerencse. A nyugat-afrikai ország a - a világ egyik nagy olajexportőre - választói demokratikus módon eltávolították a hatalomból. Igaz, kis szépséghibával: a Jonathan helyére lépő Muhamadu Buhari ellenzéki jelölt korábban puccsot végrehajtó diktátor volt.

A hír mégis történelmi - ahogy sok médium meg is jegyzi - a nyugalmazott tábornok Buhari több, mint kétmillió szavazattal verte meg ellenfelét.

Buhari "újjászületett demokratának" állítja be magát, aki negyedszer indult az elnöki posztért. 30 évvel ezelőtt, diktátorként ugyanakkor még háborút hirdetett a "fegyelmezetlenség ellen". A munkahelyükre későn érkező közalkalmazottaknak például békaugrásokat csinálniuk.

Tudósítók emlékeztettek rá, hogy a vallásilag is megosztott országban a 2011-es választások után 800 ember vesztette életét összecsapásokban. Akkor Buhari vesztett és Jonathan nyert. Most a legyőzött elnök elismerte vereségét és telefonon gratulált megválasztott utódjának.

A keresztény Jonathant váltó muzulmán Buhari hívei az északi városokban elárasztották az utcákat és ünnepelni kezdtek.

Kérdés ugyanakkor, hogy az olajban gazdag Niger folyó deltatorkolatának térségében aktív szélsőségesek beváltják-e ígéretüket és erőszakot robbantanak ki, amiért nem választották újra az elnököt - jegyzi meg az Independent.

A választási eredményt jelentős mértékben befolyásolta a dzsihádista szervezet, a Boko Harammal szembeni fellépés.

A választók nagy része elvesztette a türelmét Jonathannal szemben. A Boko Haram, amely iskoláslányokat rabolt el és 20 ezer ember haláláért valamint 3 millió menekültért felelős, egyre magabiztosabbá vált az elmúlt hat évben, miközben a kormány képtelen volt eredményesen fellépni ellene.

A szavazók jelentős része úgy gondolta, hogy a 72 éves tábornok erélyesebben tud szembeszállni a dzsihádistákkal és leszámol a korrupcióval.

A történelmi államfőváltást Nigériában az is segítette, hogy a korábbiakkal szemben sikerült visszaszorítani a választási csalásokat a biometrikus szavazókártyák bevezetésével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×