Oroszország és Törökország megállapodott az építendő Török Áramlat vezeték útvonaláról. Taner Yildiz török energetikai miniszter és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója négyórás helikopter-úton járta be a tervezett nyomvonalat.

Moszkva decemberben közölte, hogy Törökországon át épít új gázvezetéket, amely egy elosztóközpontba csatlakozik majd. Maga Vlagyimir Putyin elnök jelentette be decemberi ankarai látogatásán, hogy Oroszország feladja a korábban tervezett Déli Áramlat vezeték építését, amely Ukrajna megkerülésével szállított volna az EU-ba - így Magyarországra is - orosz földgázt.

A Déli Áramlat a Fekete-tengeren haladt volna át és Bulgáriában érte volna el az első EU-tagállam területét.

A Török Áramlat nevű vezeték is a Fekete-tenger alatt halad majd és a szárazföldet török területen éri el, amelyen át egészen a görög határig ér majd. A török energetikai miniszter szerint az első szárazföldi pont a tengerparti Kiyikoy város lesz.

Miller nemrég azt közölte: ha az EU-tagállamok hozzá akarnak férni az így szállított orosz gázhoz, akkor nagyon gyorsan kell lépniük és ki kell építeniük saját szállítókapacitásaikat a görög határig. Egészen pontosan Ipsala határvárosig, ahol majd a Luleburgaz török régión átfutó vezeték végződik majd.

Néhányszor átrepültünk az útvonal egyes részei felett, hogy felmérjük a környezetvédelmi feladatokat - mondta Taner Yildiz török energetikai miniszter.

A Gazprom megerősítette a Fekete-tenger alatti útvonalat és közölte, hogy a vezeték földi szakasza 180 kilométer hosszú lesz. A beruházás kivitelezője a Gazprom egyik új leányvállalata lesz, a cég szerint a vezeték évi 63 milliárd köbmétert tud majd szállítani. Ebből 50 milliárdot pumpálnak egészen az Ipsalai elosztóközpontig, hogy onnan tovább exportálják.

Mint az AFP megjegyzi, a Török Áramlat dinamikusan fejlődő orosz-török kapcsolatok jelképe, miközben mindkét országnak elmérgesedett a viszonya a nyugattal. Oroszország esetében ez az ukrajnai háború és az orosz demokrácia állapotáról szóló vita miatt következett be.

Törökország demokratikus gyakorlata is rendszeres nyugati bírálatok tárgya, miközben Ankara szövetségesei rosszallása ellenére önálló regionális politikát folytat. Az orosz-török kapcsolatok fejlődését az sem gátolta, hogy a feleknek eltérő a véleménye a szíriai konfliktusban a szír kormány szerepéről.