"Christina Fernández de Kirchner elnök volt. Vagy az argentin hírszerzés feje. Az is lehet, hogy öngyilkosság, de Irán vagy a Mosszad, sőt a CIA neve is felmerült. Meg a II. világháború után Argentínába menekült nácik is szóba jöhetnek" - írja a New York Times a latin-amerikai országot lázban tartó rejtélyről.

Alberto Nisman ügyész azzal vádolta Kirchner elnökasszonyt, hogy Iránnal szövetkezve próbálta meg eltussolni, hogy valójában ki a felelős egy zsidó közösségi központ elleni 1994-es robbantásért amely 85 ember életét követelte. Egy nappal azelőtt, hogy ezt a nyilvánosságra elé tárta volna, holtan találták otthonában.

Ki húzta meg a ravaszt és miért? Úgy tűnik, mindenkinek van véleménye.

"Vagy egy fegyveres nemzetközi narko-náci-dzsihádista csoport volt, vagy a CIA-t és a Mosszadot is magában foglaló zsidó-marxista maffia - vélte a Times által megkérdezett Carlos Wisemann, 65 éves hot dog árus.

Nisman halála nemcsak a kocsmákban és kávézókban téma, hanem a pszichológusok székében is.

"Minden ügyfelem erről beszél. Az emberek fáradtak és félnek" - mondta Maria del Carmen Torretta, egy Buenos Aires külkerületében dolgozó pszichológus.

Rákaptak a témára a közvélemény-kutatók is: a Rouvier nevű cég 800 fős felmérése szerint a válaszadók közel fele szerint a Kirchner-kormány a felelős az ügyész haláláért. 20 százalék az ellenkezőjét állította, azaz, hogy kormányellenes összeesküvés miatt halhatott meg. 33 százalék bevallotta, hogy nem tudja, mi történhetett.

Mint a Times megjegyzi: Latin-Amerikában olyan közkedveltek az összeesküvés-elméletek, mint amilyenek Amerikában a Kennedy-gyilkosság után voltak. Ez komoly feladatot ró a bíróságokra és a hatóságokra.

Néhány éve exhumálták Salvador Allende chilei elnök holttestét, hogy kiderítsék: 1973-ban a puccsista katonák lőtték agyon vagy öngyilkos lett.

Az amerikaiak által támogatott puccs idején halt meg Pablo Neruda Nobel-díjas költő is. Az ő holttestét azért exhumálták, hogy meggyőződjenek róla: valóban rákban halt-e meg.

Hasonló vizsgálatot végeztek Joao Goulart egykori brazil elnökön, akit a CIA által támogatott 1964-es puccsban buktattak meg. Vele kapcsolatban az merült fel, hogy megmérgezték. A legdrámaibb exhumálást azonban a néha Hugo Chavez venezuelai elnök hajtotta végre. Chavez élő televíziós adásban nyittatta fel a 19. századi függetlenségi harcos, Simón Bolívár koporsóját, hogy világossá váljon: arzén vagy tüdőbaj végzett-e vele. A nyomozók egyik esetben sem találtak gyilkosságra utaló nyomokat.

Alberto Nismanra visszatérve, Kirchner argentin elnök elutasította az ügyész vádjait és azt mondta: azért ölhették meg, hogy ezzel őt, azaz Kirchner elnököt sározzák be.