Németország jelenleg külföldről fedezi földgáz szükségletének 86, kőolaj fogyasztásának pedig 97 százalékát. Mindkét esetben a behozatal bő egyharmada Oroszországból származik, de a berlini kormány már jó ideje keresi a függőség csökkentésére.

Noha az elmúlt években számos vitát váltott ki az Egyesült Államokban már bevezetett palagáz kitermelés, Angela Merkel kormánya csak most szánta rá magát olyan törvénytervezet kidolgozására, amely szigorú környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetővé teszi a kőzet-, illetve rétegrepesztés módszerét gázkitermelés céljából.

A müncheni Süddeutsche Zeitung jelentése szerint a próbafúrások 2019-ben kezdődhetnek. A terv értelmében a háromezer métert meghaladó mélységből igencsak szigorú feltételek mellett lehet majd palagázt kitermelni, a háromezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegben pedig csak próbafúrásokat szabad végezni azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet.

Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, elkezdődhet a kitermelés, amelyhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy, négy év múlva, tehát a következő parlamenti választás után felállítandó, független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A most kidolgozott törvénytervezet megtiltja a próbafúrásokat vízvédelmi területen valamint lakott körzetekben.

A Süddeutsche Zeitung cikke kitér arra is, hogy az ország palagáz készlete 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgáz szükségletet.