Bár a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán kormány a múlt héten tűzszünetet kötött, Donyeck közelében továbbra is történtek öszecsapások. Legkevesebb két lakóházat ért találat a városi reptér közelében. Az AP szerint a lázadók akciójára válaszul a kormánycsapatok aknatűz alá vették a környéket.

Az AP riportere szerint a várostól északra fekvő Szpartak faluban a lázadók azt ünnepelték, hogy foglyul ejtettek 8 ukrán katonát - a foglyokat azonban nem látta.

A szakadárok szerint az ukránok szombaton hat állásukat támadták és a donyecki reptér közelében több harcosuk is életét vesztette.

A déli Mariupol város határában, ahol a lázadók új frontot nyitottak, szombaton az aknatűzben egy polgári lakos életét vesztette. Az önkéntesekből álló ukrán Azov hadosztály pedig azt állította, hogy pusztító erejű, de pontatlan Grad rakéták csapódtak be állásaikba.

Az Amnesty International jogvédő szervezet mindkét oldalt azzal vádolta meg, hogy polgári lakosok életét nem kímélve folytatnak harcot. A jogvédők műholdas felvételeket bemutatva a NATO-hoz hasonlóan azt állították, hogy Oroszország katonákkal és fegyverekkel segíti a lázadókat. Moszkva továbbra is tagadja, hogy beavatkozott volna a szomszédos országban. Az Amnesty szerint ugyanakkor az ukrán kormány körültekintés nélkül lövetett lakókörzeteket.

A csoport szerint a kormányerők és a lázadók is elraboltak, összevertek olyan embereket, akiket azzal vádoltak, hogy ellenségeiket segítik.

Az ukrán kormány és a lázadók képviselői az EBESZ és a moszkvai kormány képviselőinek jelenlétében pénteken írtak alá tűzszüneti egyezményt Minszkben.

Közben az úgynevezett Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke, Alekszandr Zaharcsenko, aki személyesen írta alá Minszkben a tűzszüneti egyezményt, újabb pontokat akar hozzáadni a szöveghez. A Kommerszant FM rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a luganszki szakadárokkal együtt az a céljuk, hogy a szöveg említse meg azt, hogy függetlenséget akarnak Ukrajnától.

"Ha függetlenek leszünk, akkor Oroszország lesz a fő partnerünk" - mondta. Kérdés, hogyan reagál erre Vlagyimir Putyin
orosz elnök, aki a nyugat szerint irányítja a szakadárokat.

A pénteki egyezmény alapján az ukrán erők távolabbra vonulnának a szakadárok állásaitól, megindulhat a fogolycsere és a humanitárius segély szállítása. Az ukrán hatóságok törvényt fogadnának el emellett arról, hogy a harcok egyes körzeteiben a résztvevőkre amnesztia vonatkozna.

Oroszország közben azt mondta, hogy válasz-szankciókkal sújtja a nyugati országokat, amelyek újabb gazdasági büntetőintézkedéseket készítettek elő ellene. "Ha az EU szankciókat vezet be, akkor mi mindenképp választ adunk arra" - közölte a moszkvai külügyminisztérium.

Olaszország, Lengyelország és Norvégia közben tagadta, hogy fegyverszállításról állapodott volna meg Ukrajnával a múltheti NATO-csúcson. Porosenko ukrán elnök azt mondta: öt ország szállít majd fegyvert, az említettek mellett az Egyesült Államok és Franciaország is.