Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
330.98
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Segélyért mennek Németországba a külföldiek?

Miután Németország is megszüntette az Európai Unió legutóbb felvett két tagállamával, Romániával és Bulgáriával szemben életbe léptetett letelepedési és munkavállalási megkötéseit, elterjedt az a hír, hogy ebből a két országból tömegesen érkeznek olyanok, akiket csupán a nagyvonalú szociális juttatások vonzzanak Németországba. Ezt az időközben nyilvánosságra hozott adatok erősen megcáfolták, de egy most közzétett statisztika szerint az elmúlt év során érezhetően emelkedett azoknak a kelet-európaiaknak a száma, akik szociális segélyből tartják fenn magukat.

Az ezredfordulót követően, még Schröder kancellár kormányzása idején a Volkswagen Művek élén álló Peter Hartz reformot dolgozott ki az akkor igen magas munkanélküliség leépítésére. Ennek keretében különválasztotta a frissen munkanélkülivé váltak csoportját azoktól, akik már régóta állástalanok voltak. Az őket megillető jóval alacsonyabb havi juttatás időközben Hartz néven vált fogalommá. Erre a támogatásra azonban azoknak is joga van, akiknek bére nem éri el a létminimumot. Egyedül álló személyek esetében ez alig 400 euró,de mellé még lakbér, valamint fűtési költség kiegészítése is jár.

Ebből a szociális támogatásból elsősorban német állampolgárok részesülnek, azonban egy most közzétett felmérés kimutatta, hogy immár 300 ezer felé emelkedett azoknak azoknak a száma, akik valamelyik uniós országból telepedtek Németországba és rászorulnak erre a segélyre.

A listát a lengyelek vezetik 80 ezer fővel, őket az Európai Unió déli szárnyának válsággal küzdő tagállamai, Olasz- és Görögország német földre települt polgárai követik, a negyedik helyen a bolgárok állnak, majd a románok következnek.

Az unión kívüli országokból érkezett személyek csak akkor jogosultak a munkanélküli vagy szociális segélyre, ha rendelkeznek tartós letelepedési engedéllyel és már huzamos időn át volt hivatalos munkaviszonyuk. Ebbe a csoportba tartoznak a zömében iszlám vallású törökök, akiknek csupán kis töredéke szorul munkanélküli, illetve szociális segélyre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×