Mi egyesíti Pep Guardiolát, a Barcelona futballklub legendás előző edzőjét és José Carrerast, a legendást tenort? Az, hogy mindketten függetlenséget szeretnének szülőföldjüknek, Katalóniának. Úgy tűnik, hogy a sokáig kulturális alapú függetlenségi mozgalom a Spanyolországot bénító adósságválság miatt most különösen sok követőre talált.

Katalónia az ország egyik leggazdagabb autonóm régiója, amely a spanyol GDP egyötödét termeli meg, és amely a központi költségvetésbe fizeti be az adókat. A katalánok szerint gyakorlatilag az történik, hogy az ő pénzükből tartják el a szegényebbeket. Többet adnak be a közösbe, mint amennyit visszakapnak, miközben megszorításokra kényszerülnek az egészségügyben és az oktatásban.

Augusztusban Katalónia ötmilliárd eurót kért a központi kormánytól, hogy törleszteni tudja adósságát, miközben évente 16 milliárdot fizet be. Az Economist szerint azonban a csődveszélyért nem az alkotmányos elrendezés, hanem a korábbi katalán kormányok pazarlása a felelős.

Szeptember 11-én többszázezres függetlenségpárti tüntetést tartottak Barcelonában, amelyen a vártnál többen vonultak fel, és a katalán vezetés figyelmeztette a központi kormányt: ha nem sikerül megállapodni az adóbehajtás módosításáról, avagy a "katalán fiskális paktumról", az csak további tüzeli a függetlenség híveit a 7,5 milliós régióban. A katalán kormánypártok már Brüsszelnél érdeklődtek az önálló EU-tagság lehetőségéről. Egy helyi felmérés szerint pedig már 51 százalékon áll az elszakadást támogatók aránya.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azonban az elmúlt héten Artur Masszal, a katalán régió elnökével tartott találkozóján elutasította, hogy Katalónia maga szedhesse be az adókat és azután fizessen be a központi államkasszába. A kormány szerint ez ugyanis ellentétes lenne a spanyol alkotmánnyal.

"A válasz őszinte volt, de történelmi lehetőséget vesztettünk el, hogy megállapodást kössünk Katalónia és Spanyolország többi része között" - mondta a régió elnöke. "Erről mélyen elgondolkodunk a héten Katalóniában és döntéseket hozunk majd" - tette hozzá. Több spanyol lap szerint ez előrehozott regionális választásokat jelenthet. A voks pedig a függetlenségről szóló nemhivatalos referendummá válhat - bár a kérdésről szóló hivatalos népszavazást a spanyol alkotmány tiltja. A vitába beszállt János Károly spanyol király is, amikor "khiméráknak" nevezte a függetlenségpártiakat, a hadseregben pedig sokan vannak, akik hallani sem akarnak a katalánok elszakadásáról.

A spanyol régiók Francisco Franco diktátor 1985-ös halála után nagyfokú autonómiát kaptak, de most attól tartanak: a madridi központi kormány átveheti a pénzügyek irányítását azoknál, amelyek nem tartják be a hiánycélokat, miközben Madrid az ellen küzd, hogy elkerülje, hogy európai mentőcsomagért folyamodjon.