Igor Rintel, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke szerint zsidó és nem zsidó életek száradnak Csatáry lelkén. Emlékeztetett arra, hogy a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.

A magyar hatóságok lépéseit nem kommentálja a szlovákiai zsidószervezet, de szeretné elérni, hogy Csatáry perét Szlovákia területén folytassák le, hiszen - mint a szervezet elnöke mondta - itt éltek, illetve még élnek néhányan azok közül, akiket megkínzott a második világháború idején . A szervezet az esetleges kiadatással kapcsolatban két lehetőséget is elképzelhetőnek tart. Az egyik szerint életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatnák a 97 éves Csatáry ellen 1948-ban hozott halálos ítéletet, és a büntetés-végrehajtás okán kérnék a volt csendőrtiszt kiadatását. A másik lehetőség a Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szerint az lenne, hogy Szlovákiában folytassanak le eljárást Csatáry ellen.

Csatáry Lászlót 1948-ban a csehszlovák hatóságok távollétében halálra ítélték. Mostani kiadatása várhatóan bonyolult folyamat lesz, mert a kérelemhez csatolandó fontos dokumentumok egy része eltűnt. Csatáry aktáját az állami levéltárban őrizték Kassán. Éppen akkor tűntek el perdöntő iratok, amikor Csatáry László ügyében a kanadai hatóságok Szlovákiában is nyomozásba kezdtek, vagyis 1995-ben.

A szlovákiai zsidó hitközség képviselői most azon dolgoznak, hogy előkerítsék az eltűnt iratokat, illetve, hogy rekonstruálják az 1948-ból származó Csatáry-aktát. Annak alapján lehetne halálbüntetésről életfogytiglanira változtatni az ítéletet, illetve kérni Csatáry László kiadatását a magyar hatóságoktól, hogy Szlovákiában kerüljön rács mögé.

Pavol Sitár, a kassai zsidóság képviselője szerint ha Csatáry nem lenne bűnös, 1968 után kérhette volna perének újratárgyalását, ő azonban ezt nem tette meg.

A szervezet az esetleges kiadatással kapcsolatban két lehetőséget is elképzelhetőnek tart. Az egyik szerint életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatnák a 97 éves Csatáry ellen 1948-ban hozott halálos ítéletet, és a büntetés-végrehajtás okán kérnék a volt csendőrtiszt kiadatását. A másik lehetőség a Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szerint az lenne, hogy Szlovákiában folytassanak le eljárást Csatáry ellen.

Pavol Sitár, a kassai zsidó hitközség vezetője a kiadatás indítványozása kapcsán azt mondta: már megkezdték a kérvény indoklásának alátámasztásához szükséges dokumentumok gyűjtését. Hozzátette: a Csatáry 1948-as perével kapcsolatos iratokat 1986-tól a szlovák állami archívumban helyezték el, ám a dokumentumok egy része 1995-ben eltűnt.

A második világháború idején egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt a múlt héten Budapesten őrizetbe vett Csatáry ellen folytatandó bírósági eljárást Pavol Sitár szerint igen megnehezíti majd, hogy már vagy meghaltak, vagy nagyon idősek azok, akik a perben tanúként szerepelhetnének. Ennek kapcsán rámutatott: a bírósági eljárás szlovákiai lefolytatása mellett szól az is, hogy a tanúként szóba jöhető személyek Kassán élnek.

A náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.

A volt rendőrparancsnok bűnösségével kapcsolatban feltett újságírói kérdésre Pavol Sitár azt válaszolta: ha Csatáry nem lett volna bűnös, akkor már a hatvanas években kérelmezhette volna ügyének újratárgyalását és rehabilitációját. "Valószínűleg bűnösnek érezte magát, különben nem menekült volna el" - jegyezte meg.