Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Milyen hatása lenne, ha megadóztatnák a pénzügyi tranzakciókat?

Háborog a francia pénzügyi szektor, amiért Nicolas Sarkozy akár egyoldalúan is kész bevezetni a pénzügyi tranzakciókat sújtó úgynevezett Tobin-adót. A legutóbbi nyilatkozatok szerint a francia kormány már február végére elkészítheti az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást.

Bár a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának a gondolata évek óta szerepel a világ politikai vezetőinek napirendjén, azt legutóbb Nicolas Sarkozy vetette fel újra december 31-i újévköszöntő beszédében, kijelentve, hogy a pénzvilágnak részt kell vennie az általa okozott károk helyrehozatalában - mert szerinte ezt kívánja az igazságérzet.

A nyilatkozatot pár nappal később egy másik, lényegesen konkrétabb követte, amelyből kiderült, hogy a részvény és kötvény eladások után a szereplőknek 0,1 százalékos, az egyéb pénzügyi tranzakciók után pedig 0,01 (egyszázad) százalékos adót kell majd fizetniük. Nicolas Sarkozy hozzátette, hogy országa ezúttal nem várja meg, hogy a kezdeményezéssel más államok is egyetértsenek.

A pénzügyi szektor szereplőit tömörítő Paris Europlace nevű szervezetnél éppen ez utóbbi álláspont verte ki a biztosítékot, az általuk vasárnap kiadott közleményben úgy fogalmaznak, hogy az egyoldalú kezdeményezés meggyengítené a francia gazdaságot, az ügy kapcsán nyilatkozó francia bankvezetők pedig úgy vélik, a Tobin-adó a pénzügyi tevékenységek egy részének a delokalizációjához vezethet.

James Tobin Nobel-díjas amerikai közgazdász gondolatának lényege egyébként az volt, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony, 0,01 és 0,25 százalék között változó adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások, miközben a működő tőke továbbra is zavartalanul áramolhat. Az adó ugyanis szerinte alapvetően csak a spekulációra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtaná igazán.

A Tobin-adó bevezetését egyelőre a brit kormány ellenzi a leghevesebben, annak ellenére, hogy - amint azt a Le Figaro című napilap megjegyzi - a szigetország egyike azon ritka államoknak, ahol megadóztatják a pénzügyi műveleteket. Igaz, a Stamp Duty Reserve Tax nevű illeték "okmánybélyeg", és azt csak a részvényügyletek után kell megfizetni, mértéke azonban 0,5 százalékos, és évi 3 milliárd eurós bevételt jelent az államkassza számára.

A francia kezdeményezést a brit mellett az olasz és a német kormány is elveti, utóbbi arra emlékeztet, hogy a szóban forgó adó bevezetését csak uniós szinten tartják megvalósíthatónak. A téma érzékenységét mutatja, hogy az a hírek szerint Nicolas Sarkozy és Angela Merkel hétfői megbeszélésének napirendjén is szerepelni fog.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×