A berlini kormány a közelmúltban ismételten helytelenítette, hogy az Európai Központi Bank - még előző elnöke, Jean Claude Trichet vezetés alatt - államkölcsönök közvetett felvásárlásával sietett a pénzügyi válsággal küzdő uniós tagállamok segítségére.

Most az EKB új elnöke, Mario Draghi is leszögezte, hogy a rábízott intézmény tartja magát az Európai Unió azon szerződéseihez, amelyek tiltják számára az államkölcsönök vásárlását. A Financial Times című lapnak adott interjúban Draghi úgy vélte, hogy a pénzpolitika egymagában nem tehet csodát, és felszólította az uniós országok kormányait költségvetésük haladéktalan rendbe hozására, valamint strukturális reformok bevezetésére, mert "csak ilyen intézkedésekkel lehet a pénzpiacot meggyőzni".

Az EKB elnöke a válsággal küzdő uniós tagállamok kormányait óvta az esetleges kilépéstől a valutaegységből, mert az eurózóna elhagyása az infláció elszabadulását vonná maga után, azaz sokkal súlyosabb következményekkel járna, mint a reformok bevezetéséből fakadó szigorítások.

Mario Draghi nyilatkozatában óvott attól is, hogy túlzott remények tápláljanak az EKB még e hétre tervezett kölcsönei iránt, amelyeket az euróövezet bankjainak kíván felkínálni, mert ezeket az összegeket nem államkölcsönök felvásárlására szánja, hanem a gazdasági élet fellendítésére a kis- és középvállalkozások támogatása révén.

Ezzel bankelnök utalt arra is, hogy megítélése szerint az uniós országok kormányainak szigorú takarékossági intézkedései nyomán a konjunktúra Európában - legalább is átmenetileg - hanyatlani fog.