A politikai ellenzék számára a hétfőn bejelentett intézkedések "összefüggéstelenek és igazságtalanok", ami tekintettel arra, hogy ki nem mondott formában ugyan, de a választási kampány gyakorlatilag már legalább egy hónapja megkezdődött, teljesen érthető.

A megszorítások ellen leginkább a vendéglátó szakma, ezen belül is az étteremtulajdonosok berzenkednek, két évvel ezelőtt ugyanis hosszas, évekig tartó lobbizás után sikerült elérniük, hogy az ágazat áfáját az általános 19,6 százalékról 5,5-re csökkentse a kormány. Cserébe alacsonyabb árakat és több ezer munkahely létrehozását ígérték, ám most azt mondják, vállalásaik érvénytelenek a csökkentett áfa 7 százalékra történt felemelése után.

Az építőipar a másik olyan ágazat, amelyik a nagy vesztesek közé sorolja magát, több cégvezető úgy véli, hogy a lakásfelújítások áfájának 7 százalékra emelése munkahelyek ezreinek a megszűnését fogja eredményezni. A szakszervezetek és egy sor egyesület a szociális juttatások újfajta indexálását bírálja, mert azok ezentúl nem az inflációt, hanem a gazdasági növekedést követve fognak emelkedni.

A kormány ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy az új számítási mód a legrászorultabbakat nem érinti, így a nyugdíjak, a fogyatékosoknak járó támogatások és a munkanélküli segély megszűnése után járó minimális juttatások ezentúl is az inflációval egy ütemben emelkednek.

A legtöbb elemző egyébként úgy véli, hogy a megszorítások bevállalásával Nicolas Sarkozy megadta az alaphangot a jövő évi elnökválasztási kampányhoz, amely a kormánypárt által is hangoztatott érvrendszer szerint a bátor és a jövőt építők - azaz a kormány, illetve a maradiak, a változtatni nem akarók - vagyis a baloldali ellenzék - közötti küzdelemről fog szólni.

François Fillon miniszterelnök hétfőn mindenesetre arra figyelmeztetett, hogy a 2008 és 2011 között lezajlott gazdasági folyamatok következményeként Nyugat-Európa elveszítette a világban eddig betöltött vezető szerepét, márpedig ehhez az új helyzethez szerinte alkalmazkodni kell, oly módon, hogy az ország csökkenti sebezhetőségét, azaz eladósodottságát.

A miniszterelnök hangsúlyozta: néhány hónappal az elnökválasztások előtt dönthettek volna úgy is, hogy a népszerűségvesztés elkerülése érdekében nem tesznek semmit. "De a franciák azzal bíztak meg bennünket, hogy kihozzuk az országot a válságból, így sem az államfő, sem a kormány keze nem reszket ez ügyben" - fogalmazott François Fillon.

A megszorítások társadalmi megítélését a közvélemény-kutatások néhány hét múlva minden bizonnyal szállítják majd, egyelőre annyi bizonyos, hogy a franciák elégedettek azzal, ahogyan Nicolas Sarkozy részt vállalt a görög válság kezelésében. Egy november elején végzett felmérés szerint az államfő népszerűsége öt százalékot emelkedett októberhez képest, amire hónapok óta nem volt példa.