Sokak számára az őssejtkutatás jelenti azt a reményt, hogy egyszer talán kigyógyíthatják őket az Alzheimer-kórból vagy visszaadják a látásukat. Befolyásos azonban azoknak a tábora is, akik szerint az őssejtek emberi embriókból történő kinyerése - bármilyen forradalmi előretörést hozzon is a gyógyításban - az élet és az emberi méltóság megsértését jelenti.

Az Európai Igazságügyi Bíróság most az etikai megfontolásokra hallgatva megtiltotta, hogy az embriók elpusztításával járjó eljárásokat szabadalmaztathassák. A kérdéses embriók lombikbébi-kezelések után visszamaradt organizmusok, amelyeket kutatási célokra ajánlanak fel.

A döntésnek egyszerre örülhetnek a különböző keresztény csoportok és a Greenpeace környezetvédői, akik korábban egy német kutató, neurológiai betegségek kezelésére alkalmazott eljárása miatt kérték a szabadalmaztatás betiltását.

Oliver Brüstle, a Bonni Egyetem kutatója emberi embrionikus őssejtekből akart idegsejteket előállítani. "Azt üzenik, hogy kutatni lehet Európában, de a kutatási eredményeket nem lehet alkalmazni. Az európai kutatók munkájának gyümölcsét majd Amerikában vagy Ázsiában aratják le" - reagált sajnálkozva a döntésre.

Európai cégek kevesebbet fektethetnek be ezek után az őssejtkutatásba, hogy emberi betegségek gyógyítására dolgozzanak ki eljárásokat - mondta Ian Wilmut, a Dolly klónozott birkát létrehozó brit kutatócsoport vezetője. Pete Coffey, a neves University College London tudósa "pusztító hatásúnak", Austin Smith, a Cambridge Egyetem őssejt-szakértője pedig nevetségesnek nevezte a bírósági állásfoglalást.

Jelenleg a gerincsérülések és a vakság egyes formáinak gyógyítására is folynak őssejtkutatások.