Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő

"Ezek a hitelezők túszul ejtették Franciaországot"

Kénytelen lesz-e a Fillon-kabinet a magyar kormány példájára törvényt hozni a svájci frank alapú hitelekkel kapcsolatban? Egyre inkább ez a kérdés az önkormányzatok és más állami intézmények hitelterhei miatt Franciaországban. Az érintettek egyelőre jogi úton igyekeznek szabadulni.

A baloldali Libération című napilap értesülése szerint a helyi önkormányzatok finanszírozására szakosodott Dexia bank például nem kevesebb, mint 5500 ügyfelét adósította el változó kamatozású hitelekkel, legtöbbjük mára csőd közeli állapotba került. A pénzintézet eljárását legérzékletesebben talán a nyugat-franciaországi Saint-Cast-le-Guildo esete példázza.

A 3500 lelket számláló tengerparti település polgármestere a sajtónak elmondta: néhány éve a Dexia agresszív kampánnyal elérte, hogy a képviselők közel tucatnyi hitelt újratárgyaljanak velük. Az eredmény az lett, hogy a település a svájci frankot euró-árfolyamhoz kötött, változó kamatozású hitelekre váltotta át a meglévő szerződéseit.

Ez az első két évben azt eredményezte, hogy a városka a korábbi öt helyett 3,9 százalékos kamatot fizetett, ám annak mértéke tavaly több mint nyolc, 2011-ben pedig már 15 százalékra ugrott. "Idén 523 ezer eurót fizettünk ki a Dexiának, ám ebből mindössze 72 ezer euró volt a tőketörlesztés" - ecsetelte a kialakult állapotokat Jean Fernandez polgármester, hozzátéve, hogy emiatt az összes tervbe vett fejlesztést le kellett állítaniuk, a nehéz gazdasági helyzetben adót ugyanis semmiképpen sem akartak emelni.

Amennyiben a sajtóértesülések igazak, úgy hasonló helyzetbe került több ezer helyi és megyei önkormányzat, illetve költségvetési intézmény, és azok vezetői egyre kétségbeesettebben keresik a kiutat. A Párizs közeli Rosny-sur-Seine polgármesteri hivatala például egyenesen "bűnszövetségben elkövetett csalás" és "megtévesztés" címen tett feljelentést a Dexia ellen, és a példát a hírek szerint tucatnyi más önkormányzat is követte.

Egy a polgármesteri hivataloknak pénzügyekben tanácsokat adó szervezet vezetője a Le Parisien című napilapnak azt mondta, a bankok szervezett módon, tisztességtelen módszerekkel igyekeztek pénzt keresni, és a megkötött szerződések alapján világos, hogy mindent megtettek az érintett közösségek eladósításáért. "Ezek a hitelezők túszul ejtették Franciaországot" - fogalmazott nemes egyszerűséggel Laurent Rispoli, aki szerint a szerződések annyira bonyolultak és megtévesztők voltak, hogy azok következményeit a helyi vezetők egyszerűen nem láthatták át.

A megvádolt bankok közül eddig egyedül a pénzügyi válság kirobbanásakor amúgy francia és belga állami pénzekkel megmentett Dexia válaszolt, cáfolva, hogy toxikus hitelekkel árasztotta volna el az önkormányzatokat. Elemzők mindeközben úgy vélik, hogy a problémával a politikának előbb-utóbb foglalkoznia kell, hiszen amennyiben a bíróságok jogosnak ismerik el a panaszokat, esetleg kimondják egyes szerződések semmisségét, úgy az egyrészt precedenst teremthet, másrészt milliárdos veszteségeket okozhat a bankoknak, ami az egész a francia pénzügyi rendszert megingathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×