A választás negatív rekordnak számító, alig 44 százalékos részvétel mellett zajlott le, és azon az ellenzéki szocialisták az első helyen végeztek, a szavazatok 36 százalékát szerezve meg. A kormányzó Népi Mozgalom Uniója, az UMP 20 százalékot kapott, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak 11 százalékot sikerült elérnie, igaz, ez utóbbi számára a voksok mindössze két megyei jelöltjük megválasztását eredményezték.

A számok láttán az elemzők túlnyomó része a szélsőjobb megerősödéséről és a kormánypárt csúfos vereségéről beszél, és azt is külön hangsúlyozzák, hogy a szocialistáknak nem sikerült a tervezett mértékben előretörniük.

A meglehetősen siralmas eredményt produkáló kormánypárti vezetők természetesen igyekeznek kisebbíteni a számok jelentőségét, mondván a választókat nem érdekelték különösebben a kantonális választások, mivel arra ebben a formában utolsó alkalommal került sor. A 2010-ben bevezetett reformot követően ugyanis 2014-től már olyan területi képviselőket választanak, akik egyszerre lesznek tagjai a megyei és a regionális tanácsoknak.

Sőt, François Fillon miniszterelnök és Jean-François Copé, az UMP elnöke egyenesen úgy véli, hogy az országot immár harmadik éve kemény próbára tevő gazdasági válság, valamint a globalizáció okozta szorongásokhoz képest a párt által elért eredmény akár tisztességesnek is nevezhető.

A kormánypárti politikusok ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy meg kell vizsgálni, miért szavaztak olyan sokan a Nemzeti Frontra, és le kell vonni a szükséges következtetéseket. Hogy ennek az lesz-e majd az eredménye, hogy a kormánypárti retorika még inkább jobbra tolódik, egyelőre a jövő kérdése.

A szélsőjobb előretörése kapcsán egyébként a sajtó az utóbbi időben azzal foglalkozik, hogy egyre többen igazolnak át a pártba a szélsőbalról, illetve hogy szimpatizánsai között számos szakszervezeti tag található. Sokak szerint mindez a párt elnöke, Marine Le Pen stratégiájának az eredményességét igazolja, mely arra irányul, hogy kihozza a Nemzeti Frontot a politikai karanténból.

A szalonképessé válás folyamatát egy friss közvélemény-kutatás meglehetősen jól ábrázolja: eszerint a franciák 52 százaléka úgy véli, hogy a Nemzeti Frontot a többihez hasonló pártként kellene kezelni.