Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Chávez tudja, miért nincs élet a Marson

A kapitalizmus vethetett véget az életnek a Marson - mondta Hugo Chávez venezuelai elnök a Víz Világnapja alkalmából. Chávez régóta ismert a nyugati hatalmak és a kapitalista rendszer elleni kirohanásairól, miközben saját elképzelései szerint akarja átalakítani országát.

Hugo Chávez valami olyasmit tudhat, amit a NASA tudósai még nem: a Marson fejlett élet lehetett egykor, de Vörös bolygót is meghódíthatta a kapitalizmus, amit pusztulás követett.

"Már korábban is mondtam: nem lett volna furcsa, ha lett volna civilizáció a Marson, de talán megjelent a kapitalizmus, és az imperializmus megölte a bolygót" - fejtegette Chávez.

A magát baloldalinak és forradalmárnak mondó venezuelai elnök szerint a Föld sok problémájáért, így a vízkészletek eltűnéséért is a kapitalizmus felel. "Vigyázzunk! Itt a Földön még néhány száz éve is kiterjedt erdők voltak, most pedig sivatag van a helyükön. A folyók helyét is sivatagok vették át" - fejtegette egy pohár vizet kortyolgatva Chávez. Ahogy fogalmazott, "a nyugat is a víz és az olajkészletek miatt támadta meg Líbiát".

Bírálói azonban megjegyezhetik: Cháveznek nincs gondja azzal, hogy országa a világ egyik legnagyobb olaj exportőre, és ezzel közvetve hozzájárul a kapitalista életformához. Még nagyobb gondnak nevezik Venezuela abszurd méreteket öltő olajfüggőségét. A dotációk miatt az országban harmincszor olcsóbban lehet megtankolni egy autót, mint az Egyesült Államokban, és a pazarlás már Chávezt is zavarja, ezért takarékosságra hívott fel.

De visszatérve a Marsra: a tudósok - kapitalisták és szocialisták - nem adják fel terveiket a bolygó meghódítására. Az amerikai Országos Kutatótanács nemrég azt sürgette, hogy a NASA kiemelt programja legyen egy olyan robot megalkotása, amely segíthet megállapítani, létezett-e valaha élet a Marson és milyen lehetett a bolygó geológiai és éghajlati története.

A NASA kutatói nemrég egy déli sarki argentin kutatóbázison teszteltek egy új szkafandert, mert a helyi extrém körülmények hasonlítanak a Marson tapasztalhatókhoz.

Kína közben arra készül, hogy holdszondáját alkalmassá teszi a Mars kutatására, mondta a hónap elején a Kínai Űrtechnológiai Akadémia egyik vezetője. Ezt megelőzően az idén egy orosz rakétával készülnek fellőni egy olyan kínai műholdat, amely a tervek szerint 120 alkalommal kerüli majd meg a Vörös bolygót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×