Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő

A Közel-Keletre készül az orosz haditengerészet

Oroszország külföldi haditengerészeti támaszpontok építésével akarja növelni nemzetközi befolyását. A Szovjetunió összeomlása után a pénztelenséggel járó átmeneti időszakban az orosz flotta visszaszorult hazai támaszpontjaira, most viszont a Közel-Keleten akar létrehozni bázisokat.

A '70-es és '80-as években tucatnyi külföldi támaszpontja volt a szovjet hadihajóknak az amerikai kontinensen, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A Szovjetunió eltűnését követő gazdasági válság, az üzemanyag- és pénzhiány nyomán azonban megnyirbálták a haditengerészet költségvetését.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök most arra utalt, hogy Moszkva ismét külföldi támaszpontokat akar létrehozni. Az elnöknek egy magas rangú katonai vezetőkkel folytatott, a tévében közvetített találkozó során tették fel - valószínűleg nem véletlenül - a kérdést. Az válaszolta, "nem akarja rejtegetni, hogy vannak ilyen elképzelések", de nem óhajtotta megnevezni azokat az országokat, ahol támaszpontokat kaphatna az orosz flotta.

Az ITAR-TASSZ hírügynökség tavaly arról számolt be, hogy Moszkva Líbiában, Jemen és Szíriában kaphat tengeri bázisokat. A szíriai Tartúsz kikötőjében az oroszok már használhatnak egy utánpótlási és karbantartási telephelyet, és ezt elképzelések szerint 2012-re kibővítik.

Egy szíriai bázist légvédelmi rakétákkal és megfigyelőrendszerekkel védenének, amely gyengítené a szomszédos Izrael katonai potenciálját. A szíriaiak még a szovjet időkből többmilliárd dollárral tartoztak Moszkvának, amely hajlandó volt leírni az adósságot.

A külföldi katonai bázisok azért is fontosak, mert lehetőséget adnak a regionális konfliktusokba való beavatkozásra. Amikor 2008-ban Grúzia megpróbálta visszafoglalni a szakadár Észak-Oszétiát, az orosz bevonulás melletti egyik érv a békefenntartóit ért grúz támadás volt.

Azt követően, hogy 2002-ben az orosz flotta otthagyta kubai és vietnami bázisait, papíron egyetlen nagy külföldi bázisa az ukrajnai Szevasztopol kikötője maradt. Vlagyimir Putyin korábbi elnök azonban eltökélte, hogy növeli országa nemzetközi befolyását, és 2007-től az orosz haditengerészet is járőrözik a Földközi-tenger nemzetközi vizein, amelyet korábban a "NATO tavaként" emlegettek, és ahol az amerikai 6. flotta volt az úr. 2008-ban az orosz haditengerészet az Atlanti-óceán északi részén küldött több hajót expedíciós útra. Orosz hadihajók látogattak el Kubába, Venezuelába és Nicaraguába is.

Az új bázisok építését sejtető Medvegyev ugyanakkor elismerte: nem az orosz elnök dönt arról, hogy lehetnek-e külföldön tengerészeti támaszpontok, ehhez szükség van a külföldi partnerek egyetértésére. Moszkva az Egyesült Államokat rendszeresen bíráló Venezuelával és a Washington által barátságtalan államnak tartott Szíriával is jó kapcsolatokat épített ki. Nyugati katonai elemzők szerint néhány ezer orosz katonai tanácsadó dolgozik a közel-keleti államban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×