Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Afganisztáni háború: tíz év tragikus mérlege

Tíz éve tart az afganisztáni háború, de a korábbinál kevésbé világosak a nyugati koalíció céljai. Egyre kevesebben beszélnek arról, hogy nyugati típusú demokráciát kell létrehozni. Kérdéses az is, meddig tart a nemzetközi jelenlét: Barack Obama amerikai elnök közölte, hogy 2011-től meg akarja kezdeni a csapatkivonást.

Több, mint kétezer elesett NATO-katona, ennél nagyságrendekkel több lázadó és civil áldozat, továbbra is gyenge közbiztonság, ismétlődő merényletek és korrupció. A bírálók így látják a 2001. szeptember 11. után néhány héttel megindított afgán háború mérlegét.

George Bush akkori amerikai elnök szinte totális támogatást kapott az akcióhoz. Az Al-Kaidát rejtegető tálib rezsimet 2 hónap alatt sikerült megdönteni és a nyilvános kivégzéseket tartó, a zenét betiltó és a nőket lepel alá kényszerítő fundamentalisták uralma véget ért. 2003-tól azonban, amikor Bushék figyelme - és anyagi forrásai - Irak felé fordultak, a tálibok újra erősödni kezdtek.

Azóta visszaszivárogtak az ország több részérére és különösen délen, elkeseredett harcra kényszerítik a koalíciós katonákat. Egy magyar konvoj elleni támadásban a nyáron két magyar katonát is megöltek.

A konfliktus főszereplői azt találgatják, hogy az amerikai Obama-kormányzat mennyire kötelezte el magát a rendezés mellett. Bár az elnök megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy az igazi fenyegetés nem Irakból, hanem Afganisztánból származott, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ki akar szállni az otthon népszerűtlenné vált háborúból. Hollandia már hazahívta katonáit, és a kanadaiak is nemsokára kivonulnak.

Hamid Karzai afgán elnök így nyitni kezdett a szomszédos Pakisztán és a megbékélésben érdekelt lázadók felé. Pakisztán, amelyet immár szokás Amerika "nominális szövetségesének" nevezni azt mondja: szembeszáll a területén található, és Afganisztánba átcsapó lázadókkal, de nyugati szövetségesei szerint megtűri őket, a koalíciós szárazföldi erők pedig nem léphetnek pakisztáni területre, hogy felvegyék velük a harcot.

A külföldi erők - amelyek időnként tévedésből afgán civilek tucatjait ölik meg - egyre népszerűtlenebbek az afgánok körében. Azért is, mert az utóbbi időkben a tálibok megerősödtek és közben nem sokat látnak az országba áramlott segély-milliárdokból. 10 évvel a tálibok megdöntése után még mindig támadások érnek iskolába igyekvő lányokat.

David Petraeus, a szövetséges erők főparancsnoka azt reméli: stratégiája, amely a nagyobb városok védelméről, a tálib gócok felszámolásáról és a kormányzás minőségének javításáról szól - meghozza gyümölcsét.

A tábornok ellentmondani látszott Obama elnöknek, mert azt mondta: biztosítani kell a megfelelő csapatlétszámot a misszió befejezéséhez. Közben a NATO azt szeretné, ha sikereiről is szó esne. Egy októberi dokumentum szerint az elmúlt hónapban 251 ellenséges parancsnokot öltek meg, rekordszámban foglalják le a pokolgépek gyártásánál használt ammónium nitrátot, a visszafoglalt Marjah városban megnyíltak az iskolák és rendőrőrsök, az afgán nemzeti hadsereg létszáma pedig a tervet meghaladva növekszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×