Infostart.hu
eur:
354.89
usd:
301.23
bux:
134310.46
2026. május 8. péntek Mihály

Afganisztáni háború: tíz év tragikus mérlege

Tíz éve tart az afganisztáni háború, de a korábbinál kevésbé világosak a nyugati koalíció céljai. Egyre kevesebben beszélnek arról, hogy nyugati típusú demokráciát kell létrehozni. Kérdéses az is, meddig tart a nemzetközi jelenlét: Barack Obama amerikai elnök közölte, hogy 2011-től meg akarja kezdeni a csapatkivonást.

Több, mint kétezer elesett NATO-katona, ennél nagyságrendekkel több lázadó és civil áldozat, továbbra is gyenge közbiztonság, ismétlődő merényletek és korrupció. A bírálók így látják a 2001. szeptember 11. után néhány héttel megindított afgán háború mérlegét.

George Bush akkori amerikai elnök szinte totális támogatást kapott az akcióhoz. Az Al-Kaidát rejtegető tálib rezsimet 2 hónap alatt sikerült megdönteni és a nyilvános kivégzéseket tartó, a zenét betiltó és a nőket lepel alá kényszerítő fundamentalisták uralma véget ért. 2003-tól azonban, amikor Bushék figyelme - és anyagi forrásai - Irak felé fordultak, a tálibok újra erősödni kezdtek.

Azóta visszaszivárogtak az ország több részérére és különösen délen, elkeseredett harcra kényszerítik a koalíciós katonákat. Egy magyar konvoj elleni támadásban a nyáron két magyar katonát is megöltek.

A konfliktus főszereplői azt találgatják, hogy az amerikai Obama-kormányzat mennyire kötelezte el magát a rendezés mellett. Bár az elnök megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy az igazi fenyegetés nem Irakból, hanem Afganisztánból származott, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ki akar szállni az otthon népszerűtlenné vált háborúból. Hollandia már hazahívta katonáit, és a kanadaiak is nemsokára kivonulnak.

Hamid Karzai afgán elnök így nyitni kezdett a szomszédos Pakisztán és a megbékélésben érdekelt lázadók felé. Pakisztán, amelyet immár szokás Amerika "nominális szövetségesének" nevezni azt mondja: szembeszáll a területén található, és Afganisztánba átcsapó lázadókkal, de nyugati szövetségesei szerint megtűri őket, a koalíciós szárazföldi erők pedig nem léphetnek pakisztáni területre, hogy felvegyék velük a harcot.

A külföldi erők - amelyek időnként tévedésből afgán civilek tucatjait ölik meg - egyre népszerűtlenebbek az afgánok körében. Azért is, mert az utóbbi időkben a tálibok megerősödtek és közben nem sokat látnak az országba áramlott segély-milliárdokból. 10 évvel a tálibok megdöntése után még mindig támadások érnek iskolába igyekvő lányokat.

David Petraeus, a szövetséges erők főparancsnoka azt reméli: stratégiája, amely a nagyobb városok védelméről, a tálib gócok felszámolásáról és a kormányzás minőségének javításáról szól - meghozza gyümölcsét.

A tábornok ellentmondani látszott Obama elnöknek, mert azt mondta: biztosítani kell a megfelelő csapatlétszámot a misszió befejezéséhez. Közben a NATO azt szeretné, ha sikereiről is szó esne. Egy októberi dokumentum szerint az elmúlt hónapban 251 ellenséges parancsnokot öltek meg, rekordszámban foglalják le a pokolgépek gyártásánál használt ammónium nitrátot, a visszafoglalt Marjah városban megnyíltak az iskolák és rendőrőrsök, az afgán nemzeti hadsereg létszáma pedig a tervet meghaladva növekszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Az iráni háború, és az amiatti kerozinhiány egyelőre nincs hatással a nyári charterjáratokra, az utazási irodák gond nélkül tudják foglalni és indítani őket – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit ugyanakkor beszélt az utólagos áremelések lehetőségeiről és feltételeiről is.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Megütötték a magyar tőzsdét, mutatjuk az okokat!

Megütötték a magyar tőzsdét, mutatjuk az okokat!

Kiújult a káosz a Hormuzi-szoros körül, az Egyesült Államok iráni katonai célpontokat támadt, miután Irán rakétákkal, drónokkal és kis hadihajókkal tüzet nyitott három amerikai rombolóra. Az olajár kissé emelkedik a hírekre, míg az ázsiai tőzsdék estek, és Európában is csökkenéseket látni, a hangulaton nem segít, hogy Donald Trump ismét felemlegette a vámokat. Itthon a Molra figyelnek a befektetők, az olajvállalat hajnalban közzétette első negyedéves számait, a hazai blue chipek közül elsőként, a Telekom pedig ma már osztalék nélkül forog, ennek megfelelően esik az árfolyam. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×