Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

A 15 évesnél fiatalabb diákok negyven százaléka legalább egyszer megbukik

Komoly olvasási nehézséggel küzd minden ötödik francia diák, a matematikai eredmények pedig még ennél is siralmasabbak - egyebek mellett ez derül ki az Állami Számvevőszéknek az oktatási rendszer hatékonyságáról készített jelentésében. A hároméves munka eredményét összegző dokumentum készítői úgy vélik, hogy az utóbbi években fokozatosan emelkedett az egyenlőtlenség az oktatásban, és a diákok sikere nagymértékben függ társadalmi származásuktól.

A szakértők szerint a folyamat távol van a kormány célkitűzéseitől, a Fillon-kabinet ugyanis 2005-ben azt vállalta, hogy a bevezetett reformoknak köszönhetően a középiskolákból kikerülő fiatalok 100 százaléka rendelkezik majd valamilyen diplomával vagy szakképesítéssel, a diákok 80 százaléka leteszi az érettségi vizsgát, 50 százalékuk pedig egyetemi diplomát szerez.

Ehhez képest a helyzet az, hogy minden hatodik diák úgy hagyja el az iskolai rendszert, hogy semmilyen képesítéssel nem rendelkezik, a társadalmi háttér pedig rég nem látott jelentőségre tett szert: 2008-ban a tehetősebb családokból származó diákok közel 80 százaléka szerezte meg az általános érettségit, miközben a hátrányos helyzetűek esetében ez az arány mindössze 18 százalékos volt. "És ez a jelenség erősödő tendenciát mutat" - figyelmeztetnek a dokumentum szerzői, akik úgy vélik, lényegesen több pénzt kell fordítani a problémás iskolák működtetésére, a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatására.

Az Állami Számvevőszék szerint komoly gondot jelent az is, hogy Franciaország az évismétlők bajnokává lépett elő: a 15 évesnél fiatalabb diákok 40 százaléka legalább egyszer megbukik, ami a szakértők szerint nemcsak rengeteg pénzbe, éves szinten mintegy 2 milliárd euróba, mai árfolyamon több mint 500 milliárd forintba kerül, hanem a hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető.

A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az évismétlők eredménye a következő években is az átlag alatt marad, és minden második érintett nagy valószínűséggel képesítés nélkül távozik az iskolai rendszerből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×