Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Meg kell menteni Európát?

Francia elemzők egyre komolyabban foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy széteshet-e az eurózóna - a miniszterelnök munkáját segítő gazdasági elemző bizottság egyik tagja szerint ez két-három év múlva megtörténhet. A kutató szerint már most is két részre szakadt a közös európai fizetőeszközt használó államok egységes tömbje.

A francia miniszterelnök munkáját segítő gazdasági elemző bizottság egyik tagja úgy véli, az eurózóna két-három év múlva óhatatlanul felbomlik. Christian Saint-Étienne már tavaly könyvet írt "Az euró vége" címmel, és a kérdésről elemzést készítő Challenges című gazdasági hetilapnak nyilatkozva úgy véli, az eurózónába tartozó államok a gyakorlatban már most is két jól elkülönülő csoportra oszthatók.

Egyik oldalon állnak a gazdaságukat a termelésre és az exporta alapozók - elsősorban Németország, Hollandia, Ausztria és Belgium -, a másikat pedig azok alkotják, amelyek a belső fogyasztásra, és ezzel az eladósodásra építenek. E csoportot elsősorban Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália alkotja. Márpedig ez a két, gyökeresen eltérő modell semmiképpen sem eredményezhet konvergenciát, összetartást az eurózónán belül - mondja Saint-Étienne.

Rongyrázás volt?

A közgazdász véleményét egy másik gazdasági nagyágyú, a piaci stratégiakutató Jean-Pierre Petit is osztja, ez utóbbi szerint valóságos apokalipszis előtt állunk. Abban mindkét elemző egyetért, hogy a kevésbé versenyképes tagállamok számára a közös valuta bevezetése valójában a "duhajkodásra való kísértéssel" volt egyenértékű, úgy tudtak ugyanis költekező politikát folytatni, hogy annak az árát egészen mostanig nem kellett megfizetniük.

Tíz éven át ezek az országok ugyanolyan előnyös kamatok mellett jutottak hitelhez, mint az eurózóna legkomolyabb tagjának számító Németország - hangsúlyozza Saint-Etienne, aki szerint a befektetők időközben rájöttek az egyes gazdaságok közötti különbségre, márpedig ennek az ébredésnek, amint az már Görögország példáján is látható, brutális következményei vannak.

Megoldást keresenek

Jean-Pierre Petit szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a demokratikus országokban egyszerűen lehetetlen lesz elfogadtatni a lakossággal a Nemzetközi Valutaalap vagy az Európai Unió által diktált drákói feltételeket. Christian Saint-Étienne úgy véli, az egyik megoldás az lehetne, hogy ezek az államok - Görögország, Spanyolország és Portugália - kilépnének az eurózónából, ily módon leértékelhetnék saját valutájukat, amivel némiképp javíthatnának versenyképességükön.

Ezt a fajta forgatókönyvet azonban az elemzők többsége egyelőre elképzelhetetlennek tartja, a Natixis befektetési bank elemzési igazgatója például azt mondja, hogy az érintett országoknak a kamatok azonnali, drasztikus megugrásával kellene számolniuk, amit nem biztos, hogy el tudnának viselni.

Nemcsak az elemzők, hanem a politikusok számára is világos, hogy az euróval kapcsolatos problémák az Európai Unió jövőjét veszélyeztetik. Nem véletlen, hogy Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi francia elnöke egy interjúban egyenesen úgy fogalmazott: meg kell menteni Európát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×