A két légitársaság egyelőre csak az utasok szállítására él ezzel a lehetőséggel, az áruszállítást csak a légtérzár teljes megszüntetése után fogják újra elindítani. Az elmúlt négy napban érvényben lévő légi közlekedési tilalom azonban megmutatta, hogy a fejlett ipari országok gazdaságai mennyire függenek a légi úton történő áruszállítástól.

A légipostai küldemények egyelőre a frankfurti repülőtér egy távolabbi csarnokában várakoznak a továbbításra - amiért a posta máris a címzettek megértését kérte.

Jóval nagyobb problémát jelentenek viszont azok a gyorsan romló élelmiszerek, amelyek a világ különböző pontjairól érkeztek valamelyik német repülőtérre és a légtérzárlat miatt már nem juthattak el a megrendelőkhöz.

De legalább ekkora nehézséget jelent az iparnak is a légi úton továbbított alkatrészek elmaradása. A müncheni BMW központjában nem zárták ki, hogy az amerikai Charlotte-ban lévő leányvállalat futószalagjai hamarosan leállnak, ha nem történik gyors intézkedés az alkatrész-utánpótlásra.

Rainer Brüderle gazdasági miniszter Berlinben találkozott ipari vezetőkkel, majd kijelentette, hogy a négynapos légi közlekedési tilalom nagyobb veszteséget okozott a német gazdaságnak, mint a 2001. szeptemberi
amerikai terrortámadást követő bénultság.

Brüderle elmondta azt is, hogy a kormány és az érintett ágazatok képviselői válságtanácsot alakítanak, hogy felmérjék a tényleges veszteséget, de - fűzte hozzá - az esetleges kárpótlásról csak uniós szintű egyeztetés után lehet szó.

A légtérzárlatnak azonban haszonélvezői is vannak: a vasút és a távolsági forgalomra szakosodott autóbusz-vállalatok jelentős hasznot húztak abból, hogy az elmúlt négy napban a repülőgépek a földön vesztegeltek.