A francia államfő erősíteni szeretné az atomenergia lakossági célú felhasználását, ezért a témában, Párizsban több ország részvételével megtartott konferencián bejelentette: francia részről olyan nemzetközi atomintézet létrehozását kezdeményezik, amely a legkiemelkedőbb tudósokat és kutatókat fogja össze, és amely az első láncszeme lesz annak a nemzetközi hálózatnak, amely a megfelelő szakemberek képzését biztosítja majd a téma iránt érdeklődő országokban.

Ez a fajta együttműködés már létezik Franciaország és Kína között, de az államfő által említett első képzési központ a tervek szerint Jordániában fogja megnyitni kapuit.

Nicolas Sarkozy a békés célokat szolgáló atomipar hozzáférésének a kiszélesítését szorgalmazta, és azt kérte a Világbanktól, illetve más nemzetközi fejlesztési pénzintézetektől, hogy szálljanak be az ezzel kapcsolatos tervek finanszírozásába. "Nem értem és nem fogadom el, hogy a nemzetközi finanszírozás teljesen mellőzi az atomenergiával kapcsolatos beruházásokat" - fogalmazott az államfő, egyben arra szólítva fel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy dolgozzon ki egy olyan osztályozási rendszert, amely biztonsági szempontból rangsorolná a piacokon kínált atomerőműveket.

Nicolas Sarkozy szerint az erőművek iránt érdeklődő államok jelenleg kizárólag az árak alapján döntenek beruházásaik mellett, holott, mint fogalmazott, a biztonság ennél lényegesen fontosabb szempont nem csupán az adott ország, hanem az egész világ számára. A köztársasági elnök természetesen alapvetően a francia érdekek védelmében fogalmazta meg javaslatait, decemberben ugyanis az Egyesült Arab Emirátusok vezetése teljesen váratlanul úgy döntött, hogy a franciák helyett a dél-koreaiakkal fog atomerőművet építtetni.

A mintegy 20 milliárd dolláros üzlettől elesett franciák azóta is azt mondják: nyilvánvaló, hogy a választás kizárólag a jelentős árkülönbség miatt esett a dél-koreaiakra, az atomipar franciaországi szereplői, elsősorban az EDF áramszolgáltató és az Areva atomerőmű építő vezetői pedig a kudarc miatt nyilvánosan egymásnak estek.

A régóta együttműködő két állami tulajdonú vállalat közötti csatározás azóta is tart: az EDF nemrég kinevezett vezérigazgatója külföldi, elsősorban orosz partnerek bevonásával igyekszik megrendszabályozni az Areva túlságosan függetlenedni akaró, meglehetősen harcias kedvű igazgatónőjét.

Elemzők szerint e konfliktus újabb állomása, hogy a párizsi konferencián az EDF bejelentette: stratégiai együttműködésre kíván lépni az orosz Rosatom társasággal, melynek egyik célja az lesz, hogy a nemzetközi piacokon közösen kínáljanak újfajta atomerőműveket.