Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
316.53
bux:
146563.2
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Az iszlám térnyerése ellen szavaztak a svájciak

Nem épülhetnek újabb minaretek Svájcban - így szavazott a svájci polgárok 57 százaléka a kérdésben vasárnap rendezett referendumon. Egy korábbi felmérés még azt mutatta, hogy csak kisebbségük ellenzi a muzulmán mecseteknél magasodó tornyok építését.

A bevándorlás, és azon belül az muzulmán vallásúak bevándorlása elleni érzések kifejezése lehet a svájci népszavazás eredménye. A szavazók 57 százaléka helyeselte az alpesi országban, hogy megtiltsák az újabb minaretek építését, attól tartva, hogy az utat nyitna az iszlám térnyerésének, és valamikor a jövőben annak, hogy Svájc iszlám országgá várjon.

Az alkotmányos tilalmat szentesítő népszavazást a svájci Néppárt kezdeményezte. Az ország legnagyobb politikai ereje olyan plakátokkal kampányolt, amelyeken rakétákra emlékeztető minaretek magasodtak a svájci zászló fölött, az előtérben pedig egy teljesen letakart, hidzsábot viselő nő volt látható, alatta a felirattal: "Stop!".

Muzulmán vezetők sajnálkozással fogadták az eredményt: "A svájciak nem adták egyértelmű jelét, hogy támogatják a sokszínűséget, a vallásszabadságot és az emberi jogokat" - mondta Omar al-Rawi, az osztrák muzulmánok integrációs ügyvivője.

A svájci parlament előtt néhány száz ember tüntetett a referendum után. Az AP hírügynökség tudósítója megjegyezte: a 7,5 milliós lakosságú Svájc lakosainak 6 százaléka muzulmán, de ezeknek csak tizedük gyakorolja vallását.

A népszavazás néppárti kezdeményezői szerint "a minaret a politikai hatalom, a hatalom iránti vágy, és egyben a kényszerházasságokat és a női körülmetélést elfogadók jelképei". Idézték Erdogan török miniszterelnököt, aki szerintünk a mecseteket "az iszlám laktanyáinak, a minareteket pedig bajonettjeinek" nevezte. Erdogan azonban ezt nem hivatalos minőségében, hanem jó pár évvel korábban mondta, egy verset idézve.

Máshol sem akarják

Az utóbbi években az iszlám terjedése miatti félelmek nyomán Franciaországban az iskolákban betiltották a fejkendő viselését. Svédországban, Olaszországban, Ausztriában, Görögországban és Németországban is tiltakozások kísérték a minaretek építését, Nagy-Britanniában az eddig csak euroszkeptikus szólamokat hangoztató Brit Függetlenségi Párt élére olyan vezető került, aki arról beszél, hogy a muzulmánok túl gyorsan szaporodnak.

Bár a svájci kormány a tilalom ellen kampányolt, azt mondja, elfogadja az eredményt és azonnal betiltja az új minaretek építését.

Tíz nappal ezelőtt egy közvélemény-kutatáson a svájciaknak még csak 37 százaléka mondta azt, hogy támogatja a tilalmat. A vokson azonban már 57 százalék szavazott a további minaretépítés ellen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.

Felmérték: a magyarok 80 százaléka megértette, hogy spórolni kell a vízzel és az energiával, de...

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását a jelenlegi energiaválság közepette, a kormány válságkezelése kapcsán ugyanakkor megosztott a lakosság, „a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg azt” – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából, amelyet az InfoRádióban Bojár Ábel kutatási igazgató foglalt össze.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van. Újabb feljelentést is tettek a Fideszt érintő korrupciós ügyben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×