Infostart.hu
eur:
384.23
usd:
329.86
bux:
122603.1
2026. március 4. szerda Kázmér

Drákói szigorítás a feketemunka visszaszorításáért

Drákói szigorításokat tervez a francia kormány a fekete munka, valamint az illegális külföldi bevándorlók foglalkoztatásának visszaszorítására. A munkaügyi miniszter a Le Parisien című napilapnak nyilatkozva azt mondta, a jövőben egy sima adminisztratív eljárás keretében bezárják azokat a cégeket, amelyekről kiderül, hogy tevékenységük jelentős része a törvénytelenül Franciaországban tartózkodó külföldiek alkalmazására, megfogalmazása szerint "kizsákmányolására" épül.

Az intézkedést a kormányt helyi szinten képviselő prefektusok hozhatják majd meg, a lépés következtében állás nélkül maradó dolgozók pedig automatikusan munkanélkülieknek minősülnek majd. Xavier Darcos azt mondta, ezentúl nem csak azokat a "maffiahálózatokat" üldözik, amelyek külföldről francia területre csempészik a bevándorlókat, hanem a felvevőpiacnak számító munkaadókat is. "A gyökerénél akarjuk kezelni a problémát" - fogalmazott a munkaügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a kormány becslése szerint az illegális munkavállalás évente mintegy 40 milliárd eurós kárt okoz Franciaországnak, ami az országos bruttó termelés mintegy négy százalékának felel meg.

A terveken nem csupán a munkaügyi, hanem Eric Besson nemzeti identitásért és integrációért felelős miniszter is lázasan dolgozik. Ez utóbbi a hétvégén azt mondta: az illegális bevándorlók foglalkoztatásán ért cégeket a jövőben nagyobb pénzbüntetéssel sújtják, ráadásul azoknak a korábban felvett esetleges állami támogatásokat is vissza kell fizetniük. Xavier Darcos pedig azt hangsúlyozta, hogy azokra a cégekre is komoly büntetés vár, amelyek illegális bevándorlókat foglalkoztató alvállalkozóval kötnek szerződést, és a tetten ért társaságokat automatikusan kizárják az összes állami versenypályázatról.

Az alvállalkozókra való fokozottabb odafigyelés igénye egyébként paradox módon éppen egy nagy állami tulajdonú vállalatnál még a nyáron kirobbant botrány miatt merült fel. Júniusban kiderült ugyanis, hogy a francia állami vasúttársaság egy olyan külső céggel őriztette párizsi állomásainak egy részét, amely nem kevesebb, mint 150 illegális bevándorlót alkalmazott, akiket - a hatóságok és a szakszervezetek véleménye szerint - csaknem rabszolgákként dolgoztatott.

A kormány mostani szigorító politikájával a francia szakszervezetek nagy része nem ért egyet. A legnagyobb, erősen baloldali beállítottságú CGT például az állandó munkahellyel igen, de francia papírokkal nem rendelkező bevándorlók helyzetének tömeges legalizálását kérik Eric Bessontól, és három másik szervezettel teljes mellszélességgel támogatja annak az 5500 bevándorlónak az immár hatodik hete tartó sztrájkját, akik francia papírokat követelnek a Fillon-kormánytól.

"Nem a bevándorlást akarjuk bátorítani, hanem lehetetlenné akarjuk tenni, hogy nagyon olcsó munkaerőt lehessen találni Franciaországban" - magyarázta a szervezet álláspontját az InfoRádiónak Francine Blanche, a CGT munkajoggal foglalkozó titkára. Aki abban azonban egyetért a kormánnyal, hogy erőteljesebben kell fellépni a papírtalan, kiszolgáltatott külföldieket tudatosan kereső és dolgoztató francia cégek ellen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×