Szívinfarktus esetén valamelyik koszorúér elzáródik és az általa vérrel, oxigénnel ellátott szívizomterület sejtjei rövid idő alatt jóvátehetetlenül károsodnak. Ha valamilyen módon sikerül ezeket az izomsejteket épségben megőrizni, a később bekövetkező szívelégtelenség kockázata is jelentősen csökkenthető.

A kutatók már régóta kísérleteznek olyan eljárások kidolgozásával, amelyekkel a halálra ítélt szívterület hosszabb ideig életben tartható. Már évekkel ezelőtt találtak olyan enzimet, amely az oxigén hiánya miatt fuldokló sejtekben a mérgező szabad gyököket semlegesíti.

Az enzim a szuperoxid-dizmutáz, nemzetközi rövidítéssel SOD, és nagy tudományos érdeklődést váltott ki világszerte. A kutatók mesterséges szívinfarktus esetén, kísérleti állatokba befecskendezték ezt az enzimet, de az anyag ilyen körülmények között csak olyan rövid ideig maradt hatásos, hogy annak gyógyító eredménye nem volt.

Most a kongresszuson elhangzó előadásban bejelentették: sikerült mikroszkópos méretű műanyag labdácskákat előállítani, amelyeket magukba szívják a gyógyító enzimet. Amikor ezeket injekcióval bejuttatják a károsodott szívizomba, az enzim fokozatosan kiszabadul a gömböcskékből és ellensúlyozza az izomsejteket mérgező, szabad gyökök hatását.

Már régebben is dolgoztak különféle műanyagokkal, amelyeket aztán alkalmaztak bőrvarratok formájában. Ezek a polimerek azonban a beadás helyén gyakran gyulladást idéztek elő, ezért a szívben használatukra nem került sor. Az új anyagok, a poliketálok beadás után a szervezetben ártalmatlan vegyületekre lebomlanak, ezért biztonságosan alkalmazhatók.

Kísérleti körülmények között a patkányok szívének teljesítményét a mesterségesen létrehozott szívinfarktus 20 százalékkal csökkentette. A poliketál gömböcskék által szállított enzimmel ezt a súlyos helyzetet teljes mértékben sikerült megakadályozni.