Japán eddig az Egyesült Államok egyfajta előretolt bástyája volt Ázsiában, Hatojama Jukio miniszterelnök azonban, megtörve a liberális demokrata párt több évtizedes uralmát, változtatni akar az Amerikával fenntartott viszonyon is.

Közölte például, hogy leállítja azt a missziót, amelyben Japán az Indiai-óceánon segédkezik az Afganisztánban szolgálatot teljesítő amerikai gépek üzemanyag-ellátásában, és szeretné kitelepíteni Okinaváról az ott található - és gyakran vitát kiváltó - amerikai katonai bázist. Obama azonban cserében valószínűleg azt fogja kérni, hogy Japán vállaljon nagyobb szerepet magában Afganisztánban.

A 2. világháború vége óta 47 ezer amerikai katona állomásozik Japánban, a legtöbb Okinaván, ahol sok lakos ellenzi jelenlétüket. Hatojama azt mondta, nem engedi meg, hogy az amerikaiak új légi bázist építsen a szigeten. A múlt héten több mint 20 ezer ember tiltakozott Okinaván, és többezres Amerika-ellenes tüntetést szerveztek Tokióba is.

A két szövetségest továbbra is sok közös téma köti össze - például Észak-Korea, amely az Obama-vizitre időzítette újabb fenyegetését. Emellett Japánnak saját véleménye van a klímaváltozás elleni fellépésről. Az új japán kormány ugyanakkor javítani akarja a viszonyt Kínával, amely hamarosan átveszi tőle a világ második legnagyobb gazdasága címet.

Az ázsiai Obama-út legfontosabb állomása és témája éppen Kína. Sok közgazdász szerint az amerikai túlfogyasztás, eladósodás, ezzel párhuzamosan a kínai export megugrása, és az amerikai állampapírok - így adósság - Kína által való vásárlása a elmélyítette a világgazdasági válságot.