Tudomány

Az Egyesült Államokban automata szárazság-monitorozó rendszert fejlesztett ki egy texasi cég. A rendszer lényege, hogy az öntözött földeken elemes infravörös hőmérőket helyeznek ki, amelyek nyomon követik a levelek hőmérsékletét.

Noha több évszázad telt el kihalásuk óta, kutatók rekonstruálták, hogyan nézhettek ki a Maurutiuson és a környező szigeten valaha élt állatok, amelyek közül a dodó a legismertebb.

A seregélyek képesek olvasni az emberek tekintetéből - bizonyították be a Bristoli Egyetem kutatói.

Korábbi marhalegelőket ültettek be fákkal Costa Ricában 15 évvel ezelőtt, és a fél évszázaddal korábban kiirtott életközösség meglepően gyorsan újjáéledt. A Cornell Egyetem egyik végzős hallgatója több mint száz fajt számolt össze az erdőkben.

A világ faállományának genetikai adatbázisát akarja létrehozni a New York-i botanikus kert.

Az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei ezen a hétvégén végzik el a Marshoz közelítő űrszonda utolsó pályakorrekcióját, mielőtt az május hónap végén leereszkedne a vörös bolygó felszínére.

Az egykoron fűvel borított Szahara sokkal lassabban vált sivataggá, mint ahogy azt eredetileg gondolták - vélik európai és amerikai tudósok, akik szerint még az is elképzelhető, hogy újra kizöldül a Föld legnagyobb kiterjedésű pusztasága.

Mostantól két-három hét helyett másfél óra is elegendő ahhoz, hogy egy tökéletesen illeszkedő kerámiatömést kapjon lyukas fogába a beteg. A különleges berendezést a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának kutatói készítették, és térítés ellenében bárki számára hozzáférhető, aki igénybe veszi az intézmény ellátását.

Szőr borítja testét és képes tejet termelni, akárcsak az emlősök, ám hüllők módjára tojást rak - egy kutatóknak sikerült megfejteni a kacsacsőrű emlős genetikai kódját, ami, szerintük, jól tükrözi az állat jellegzetességeinek különleges keverékét.

Brit tudósok szerint 50 éven belül a Föld tüdejének számító amazonasi esőerdőből szavannai pusztaság lesz - ezúttal azonban különös okkal magyarázzák a természeti hanyatlást: a tiszta levegővel.

A közelmúltban publikált eredményekkel a tudósok közelebb jutottak a nemek kialakulásának megértéséhez, így szükség esetén azok későbbi meghatározása is könnyebben megvalósítható lehet.

Jelentősen csökkenti a koalák túlélési esélyeit a globális felmelegedés, a hőmérséklet emelkedése miatt ugyanis egyre magasabb lesz fő táplálékuk, az eukaliptusz levelének szén-dioxid-tartalma, ami halálos lehet az erszényesekre nézve.

A dohányzásról leszokott nőknél számos egészségügyi előny jelentkezik öt éven belül, de évtizedekig tarthat, míg légzőszervi károsodásuk helyrejön és csökken a tüdőrák kockázata - közölték amerikai kutatók.

A koszorúér-betegség megelőzésére érdemes naponta egy maréknyi diót vagy mandulát megenni, mert csökkenti a "rossz" koleszterin szintjét, így lényegesen kisebb az esélye a szívinfarktusnak. Több korábbi vizsgálat eredményeit megerősítve amerikai kutatók most megjelent tanulmányukban a makadámiadió szívet védő hatását bizonyították.

A csípő és fenék környékén felgyülemlett zsírréteg védelmet jelenthet a cukorbetegség ellen - vélik amerikai tudósok. Szerintük a testben felhalmozott zsírnak jótékony hatásai is lehetnek - csak éppen nem mindegy, hogy melyik testrészen halmozódik fel.

Akár sok kilométeres távolságból is ellenőrizhetik idős betegeik egészségi állapotát az orvosok, ha sikerrel jár az a fejlesztés, amely a wifi technológiát alkalmazná az idősgondozásban.

Szilárd, újrafelhasználható anyaggá alakítható a szén-dioxid egy brit kutatók által kifejlesztett technológiával. A szakemberek becslése szerint a módszerrel akár évi 48 millió tonna felesleges széndioxidot is meg lehetne kötni, 4 százalékkal csökkentve az Egyesült Királyság éves kibocsátását.

Az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, az ibuprofen használata csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók, akik azonban óva intenek attól, hogy ellenőrzés nélkül kezdjük el szedni a gyógyszert.

Szemet vetett egy 15 kilós királypingvinre egy hatalmas testű szőrmefókalegény az Antarktisz közelében. A 45 perces keserves pásztorórát kameravégre kapták dél-afrikai kutatók, akik az eddigi legfurcsább párzási viselkedésnek minősítik az esetet az emlősök körében. Az aktus nem járt sikerrel, a pingvin túlélte a próbálkozást.

A trópusi rovarokat jobban sújthatja a globális felmelegedés: a szakértők szerint ezek lesznek az első fajok, amelyek kihalnak a klímaváltozás hatására.