Tudomány

Egy amerikai kutatócsoport három évtizednyi műholdfelvétel elemzése után egy olyan modellt készített, ami képes megmondani, mi zajlik csillagunk belsejében.

Space Summit 2026 elnevezéssel űrkutatási konferenciát rendez a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat február 10-én. A rendezvény házigazdája Kapu Tibor, a HUNOR program űrhajósa lesz, az előadók között a magyar és a nemzetközi űrkutatás meghatározó szereplői – többek között Farkas Bertalan, Charles Simonyi, Peggy Whitson és Sławosz Uznański-Wiśniewski – is szerepelnek.

Az utóbbi évek legerősebb napkitörését tapasztalták a kutatók a hét elején, de ez egyelőre nem jelent semmilyen veszélyt a Földön élőkre – nyilatkozta az InfoRádiónak Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

Ma van van a Rákellenes Világnap. Ez alkalomból jelenik meg az Európai Rákellenes Kódex legfrissebb, 5. kiadása. A Magyar Rákellenes Liga elnöke a szűrések fontosságára hívta fel a figyelmet az InfoRádióban.

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Ez a legújabb trükk, nagyon hihető!

Az újabb kiskapu bezárásával is a Premium csomagra való előfizetés felé szeretné terelni a platform a felhasználókat.

Mit jelent, ha a wifi teljes jelerősséget mutat, mégis lassú az internet?

Az amerikai űrügynökség most először adta át a Perseverance nevű robot irányítását a mesterséges intelligenciának, ami összesen 456 méteren keresztül navigálta az egységet a vörös bolygó felszínén.

Februárról márciusra halasztotta az Artemis-2 holdmisszió indítását az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA), miután a héten végrehajtott tesztelés során hidrogénszivárgást észleltek a rakétarendszer egyik kritikus eleménél.

Műholdak és fizikai modellek segítségével a tudósok elkészítették az Antarktisz domborzati térképét, amelyen több ezer, korábban ismeretlen domb, hegygerinc, valamint egy négyszáz kilométer hosszú folyómeder látható. A felfedezés nemcsak azt mutatja meg, hogy valójában hogyan néz ki a kontinens, hanem azt is megváltoztathatja, amit a klímaváltozás és a tengerszint-emelkedés jövőjéről gondoltak.

A mai napig tartja magát az a meggyőződés, hogy aki hosszabb ideig tartózkodik hidegben, az megbetegszik, ám ez nincs teljesen így.

Kanadai kutatók 50 százalékos hatékonyságot értek el a fehérjék beágyazásában, de a 90 százalék elérése a céljuk hosszabb távon. Az áttétek kialakulását akadályoznák meg, valamint növelnék a rákos betegek túlélési esélyeit.

A reneszánsz egyik legnagyobb művészének, polihisztorának sírja a francia forradalomban megsemmisült, így lehetetlennek tűnt megtalálni a DNS-ét – talán egészen mostanáig, ugyanis a kutatók új helyen, a fennmaradt művein és rajzain kezdtek keresgélni.

Kínai kutatók olyan biológiai világra bukkantak egy, a Dél-kínai-tengeren található, sötét víznyelő mélyén, ami alapjaiban változtathatja meg az életről alkotott elképzeléseinket.

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Új módszert dolgoztak ki az ausztrál kutatók, a repülőgép-üzemanyagok alapvető alkotóelemeit lehet előállítani a kibocsátásokból.

Az éjszakázás és a krónikus alváshiány jelentősebben rövidítheti meg az életünket, mint az egészségtelen táplálkozás vagy a mozgásszegény életmód – állítja az Oregon Health and Science University legfrissebb tanulmánya. A kutatók szerint a pihentető alvás az egyik legfontosabb előrejelzője a hosszú életnek.

Egy magyar kutatás szerint a járvány nemcsak a testünket támadta meg, hanem az észlelésünket, a döntéseinket és a politikához való viszonyunkat is. A karantén évei alatt olyan kommunikációs minták épültek be a mindennapjainkba, amelyek ma is alakítják, mit hiszünk el – és mit nem.

A robotika egyik hiányzó láncszemével foglalkoznak amerikai kutatók. Célul tűzték ki, hogy humanoid robotjuknak olyan arckifejezése és ajakmozgatása legyen, mintha csak ember volna. A tanítása során pedig leültették a YouTube elé, hogy onnan okuljon.