Újabb fontos felfedezést tett a NASA marsjárója, a Perseverance, ami arra utal: egykor élet lehetett a vörös bolygó felszínén. A szerkezet nagy széntartalmú molekulákat azonosított két agyagkőmintában, amelyeket a Jezero-kráterben gyűjtött be.

A szakemberek úgy vélik, hogy a területen korábban egy tó, valamint egy folyó deltája volt.

A mostani elemzés eredménye az eddigi legerősebb bizonyíték a szerves anyagok jelenlétére, ugyanakkor ez még nem jelenti minden kétséget kizárólag azt, hogy élet is volt a Mars felszínén. A bizonyítékok azonban egyre gyűlnek, és egyre inkább ebbe az irányba mutatnak.

Az ősi üledékekben található komplex szénvegyületek jelenléte megerősíti, hogy a minták további vizsgálatára van szükség – írja az Interesting Engineering alapján a hvg.hu.

A Perseverance Sherlock nevű műszerének adatait Ashley Murphy, a Bolygótudományi Intézet kutatója elemezte csapatával együtt. Ez a készülék lézerspektroszkópiát használ a kőzetekben található kémiai ásványok azonosítására. A műszernek sikerült feltérképeznie a mintában található szerves anyagokat, ennek eredményeként pedig több száz, szénben gazdag molekula nyomára bukkant.

A tudósokat leginkább a makromolekulákká szerveződött szén érdekli, mivel a Földön található hasonló vegyületek gyakran rendkívül régi kőzetekben találhatók meg, és megőrizhetik az ősi mikrobiális aktivitás nyomait. A kutatók úgy vélik, ha az ősi Marson uralkodó állapotok hasonlók voltak a Föld korai szakaszának állapotához, akkor hasonló szerves vegyületeket találhatnak a vörös bolygó felszínén is.

A marsjáró korábban talált már egy olyan kőzetet, amely bizonyíthatja, hogy kialakult az élet a Marson.

A Cheyava Fall nevű minta a kutatók szerint az egyik legizgalmasabb, amit eddig találtak: szokatlan mintákat azonosítottak az üledékes kőzetben, amit számos geológiai folyamat képes létrehozni. Ilyen lehet az extrém hő vagy a savas közeg, ugyanakkor a kutatók szerint ilyesmi biztosan nem volt ott, ahol találták. Egy másik lehetőségként azonban felmerült, hogy biológiai aktivitás hozta létre a mintát.

A kutatók abban bíznak, hogy a mintákat előbb-utóbb vissza tudják hozni a Földre, ahol alaposabb elemzésnek vethetik alá őket.