Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.31
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
Nyitókép: Uwe Umstaetter/Getty Images

Új gyakorlatok segíthetnek a demencia elleni küzdelemben

Egy friss kutatás szerint a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát egyedül a gyorsaságot fejlesztő kognitív gyakorlatok csökkentették, míg a memória- és érvelési tréningek hatástalannak bizonyultak. Azoknál, akik ilyen gyorsasági feladatokat végeztek és később ismételték is őket, 25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye.

Az öregedéssel nő az Alzheimer-kór vagy a demencia kialakulásának kockázata, gyógymód nincs, de a megelőzésen folyamatosan dolgoznak. Az Index cikke szerint egy, a kilencvenes évek végén kezdődött kísérlet olyan nem gyógyszerészeti beavatkozásokat vizsgált, amik segíthetnek a demencia megelőzésében. A tanulmány kezdetén több mint kétezer, 65 éves vagy annál idősebb résztvevő kapcsolódott be a hosszú távú vizsgálatba,

Az Alzheimer's & Dementia című folyóiratban megjelent kutatás ismerteti, hogy a résztvevőket négy csoportra osztották. Az egyik csoport sebességfejlesztő gyakorlatokat végzett: egyszerre két feladat között kellett megosztaniuk a figyelmüket. A másik három csoport memorizálási gyakorlatokat, érvelési gyakorlatokat, mintafelismerést végzett, vagy semmit. A résztvevők öt-hat hét alatt akár tíz, 60-75 perces foglalkozást is elvégeztek. Néhányuk egy-három évvel később visszatért és 75 perces emlékeztető foglalkozásokon vett részt hetente többször.

Negyedével csökken a kockázat

Húsz évvel a tanulmány kezdete után megállapították, hogy csak a gyorsaságot tréningező feladatok csökkentették az Alzheimer-kór és a demencia kockázatát. A hatás még erősebben megjelent az ismétlésen is résztvevő tagoknál:25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia diagnózisának kockázata.

A demencia viszont ugyanolyan gyakori volt azoknál, akik nem végeztek semmilyen gyakorlatot és azoknál, akik más típusú, nem a gyorsaságra bazírozó feladatokat végeztek. A memória- és érvelési képességeket stimuláló feladatoknak nem volt védő hatásuk.

A gyorsaságot igénylő videojátékok hasonló hatást érhetnek el, mint a kísérletben tesztelt sebességfejlesztő kognitív gyakorlatok, ha például olyan feladatokról van szó, hogy a számítógép képernyőjének közepén és szélein lévő tárgyakat kellett keresni, és összepárosítani időre. Az újabb vizsgálatokban megnézik, hogy a gyakorlatok okoztak-e bármilyen specifikus agyi változást, amely késleltette a neurodegenerációt.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×