Egy indonéz barlangfalon felfedezett kézforma lehet a legrégebbi ismert barlangrajz, régészek szerint az alkotás legalább 67 800 évvel ezelőtt született – számolt be a The Guardian, amit az Index szemlézett.

Egy népszerű, turisták által is látogatott mészkőbarlangban fedezték fel a sziklarajzot a Délkelet-Sulawesihez tartozó Muna-szigeten. Korábban észrevétlen maradt az állatokat és más alakokat ábrázoló festmények között.

A mintát valószínűleg ausztrál őslakosok készítették, de a queenslandi Griffith Egyetem régésze, Maxime Aubert szerint ebből az időszakból „sok sziklarajz létezik, de nagyon nehéz meghatározni a korukat”.

A Liang Metanduno-barlangban felfedezett rajz bár kifakult, korára a teteje felett képződött apró kalcitlerakódások utalnak. Arra egyelőre nem tudnak választ adni a kutatók, hogyan vándoroltak először az emberek Szundáról, a délkelet-ázsiai szárazföldről, amely egykor Borneót, Szumátrát és Jávát kötötte össze, Sahulra, amely Ausztráliát, Új-Guineát és Tasmaniát kötötte össze.

A sziklarajzok azonban arra utalnak, hogy egyes emberek egy északi útvonalon utaztak, amely Sulawesi szigetén haladt át. Akkoriban alacsonyabb volt a tengerszint, a szigetek között szárazföldi hidak nyíltak meg. De még így is szigetről szigetre kellett volna vándorolniuk. Ezek azt bizonyíthatják, hogy Észak-Ausztrália legalább 65 ezer évvel ezelőtt már lakott volt.

Vitát vált ki, a Homo sapiens műve-e

A kézzel készített mintákat úgy készítették, hogy vizet és okkert összekevertek, majd a sablont a falhoz nyomták és kézzel permetezték. Több más, Sulawesi szigetén található sablonhoz hasonlóan ennek is hegyes ujjai vannak, ezt a kutatók szándékos módosításnak vélik.

Hogy állati karmokra vagy inkább valami nem létező ember-állat alkotmányra hasonlítanak-e, nem tudjuk, de van mögöttük valamiféle szimbolikus jelentés – mondta Adam Brumm professzor, a terepkutatás egy másik régésze.

A Nature folyóiratban írt cikkben a szerzők szerint ezek arra utalnak, hogy az „összetett” barlangrajz a Homo sapiens műve lehet, de más, régen kihalt emberfajok sem zárhatók ki. Spanyol barlangokban található okkersárga falrajzokat például a Neander-völgyiek készítették, ezeket 64 ezer évvel ezelőttre datálták.

Ezeken a barlangjeleken dolgozott Paul Pettitt, a Durhami Egyetem professzora, aki azonban szkeptikus: szerinte a hegyes ujjú rajzok keletkezhettek oly módon is, hogy az alkotónak közben mozogtak az ujjai. Szerinte a gyenyiszovaiak is létrehozhatták a mintákat, akik Ázsia területén éltek, és egészen Indonéziáig eljutottak.

2024 júliusában arról számoltunk be, hogy megtalálhatták az emberiség legősibb barlangrajzát, szintén Indonéziában. A lelet a feltételezések szerint legalább 51 200 éves, így az új felfedezés felülírhatja a korábbi ismereteket.

(Nyitóképünk illusztráció.)