Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella
Mimózanövény a földön az avarban.
Nyitókép: Ed Reschke/Getty Images

Egy szobanövény, ami megjegyezheti, ha korábban rosszul bántunk vele – valóban képes emlékezni a mimóza?

A legújabb kutatások egyre határozottabban állítják, hogy a mimóza emlékszik, képes különbséget tenni bizonyos ingerek, érintések és mechanikai hatások között.

A szemérmes mimóza a hüvelyesek rendjébe, azon belül pedig a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj, ami leginkább szobanövényként ismert, és főleg a nagyobb kertészeti boltokban kapható. A mimózának ugyan nincs idegrendszere, növénykutatók szerint mégis képes különbséget tenni veszélyes és ártalmatlan ingerek között, sőt ezt a különbségtételt hosszabb ideig is megőrizheti – írja az agroinform.hu.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a növény nemcsak reagál, hanem szelektál is. Ha kell, bezárkózik, ha nem, energiát spórol. Ez pedig a kutatók szerint már nem egyszerű reflex. A portál Monica Gagliano kísérletét hozza fel példaként, aki mimózanövényeket ejtett le kisebb magasságból egy puha felületre. A mimóza levelei először azonnal összecsukódtak, később azonban már nem záródtak be, nem védekeztek. Ami ennél is érdekesebb, hogy napokkal később is emlékeztek erre, még akkor is, ha közben más, új ingerek érték őket. Ez a jelenség az állatvilágban a tanulás egyik alapformája, a növényeknél viszont ezt sokáig kizártnak tartották a tudósok.

Két elmélet kering a tudományos életben azzal kapcsolatban, hogyan emlékezhet a mimóza. Az egyik szerint molekuláris szintű változások jönnek létre a sejtjeiben, amelyek biológiai jegyzetfüzetként működnek. A másik elmélet a vízháztartás, a turgornyomás és az ioncsatornák finom szabályozásában látja a kulcsot.

A legújabb vizsgálatok alapján a mimóza képes különbséget tenni az esőcseppek; az enyhe érintések, az erősebb mechanikai hatások, illetve a már ismert, ártalmatlan ingerek között.

Ez azt jelenti, hogy nem mindenre reagál ugyanúgy, a jelenség pedig túlmutat az inger–válasz kapcsolaton.

A kutatók szerint a mimóza akár hetekig is megőrizheti azt a viselkedési mintát, amit korábban megtanult. Ha például az egyik nap sok felesleges inger érte, másnap már nem pazarolja az energiát védekezésre. Nem csukódik össze minden érintésre, csak akkor, ha valóban szükséges.

Ami biztosan megállapítható: a mimóza pontosan tudja, mikor kell bezárkóznia, és mikor jobb nyitva maradnia. Ez a rugalmas alkalmazkodás az egyik leghatékonyabb túlélési stratégia a természetben.

Címlapról ajánljuk
A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

Tizenegyes-párbajban a PSG nyerte meg a budapesti BL-döntőt, Az 1–1-re végződött 120 perc után a szétlövésben az Arsenal addigi legjobb mezőnyjátékosa, Gabriel hibázott az utolsó lövésnél

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×