Infostart.hu
eur:
377.9
usd:
319.83
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Bacteria cells flowing close up image
Nyitókép: Jezperklauzen/Getty Images

Ezek a baktériumok már a modern orvostudomány jövőjét veszélyeztetik

A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája világszerte gyorsan növekszik. Már minden hatodik megerősített fertőzést olyan kórokozók okoznak, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra - figyelmeztetett hétfőn bemutatott tanulmányában az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO adatai szerint 2021-ben világszerte 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható - mutatott rá a szervezet a tanulmányban. A szerzők több mint száz országtól érkezett mintegy 23 millió adatot elemeztek. A legutóbbi adatok 2023-ból származtak.

"Az antibiotikum-rezisztencia széles körben elterjedt és veszélyezteti a modern orvostudomány jövőjét" - hangsúlyozta az eredmények birtokában hétfőn Yvan Hutin, a WHO illetékes osztályának igazgatója. A kutatáshoz nyolc, gyakori - például húgyúti, gyomor-bélrendszeri vagy vérárambeli - fertőzést okozó baktériumot vizsgáltak meg. Kiderült, hogy az E. coli baktériumok több mint 40 százalékánál és a K. pneumoniae baktériumok 55 százalékánál a szokásos antibiotikumok már nem hatnak. Afrikai országokban azonban ez az arány esetenként a 70 százalékot is meghaladhatja. Egyéb antibiotikumok esetleg hatnának, de azok drágábbak, és sok fejlődő országban nem állnak rendelkezésre.

A WHO a különböző baktériumokat többféle antibiotikummal kapcsolatban vizsgálta meg.

A kutatás szerint 2018 és 2023 között a rezisztencia több mint 40 százalékuknál nőtt, a baktérium-antibiotikum kombinációtól függően évente 5-15 százalékkal. Az antibiotikum-rezisztencia miatt a halálozások száma is nő, de ebben nagyok a regionális különbségek. Délkelet-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti részén már minden harmadik laboratóriumban igazolt fertőzés rezisztens a vizsgált antibiotikumokkal szemben.

Fertőzéseket vírusok, gombát és paraziták is okozhatnak. Az antibiotikumok azonban csak a bakteriális fertőzések, például a bakteriális tüdőgyulladás, hólyaggyulladás vagy gennyes sebek kezelésében segítenek. Hutin hangsúlyozta, hogy

a betegek is hozzájárulhatnak a probléma megoldásához,

részben azzal, hogy csökkentik a megfertőződés kockázatát, például gyakori kézmosással, fertőtlenítő gél használatával vagy a védőoltások felvételével. Az igazgató hozzátette: másfelől az is fontos, hogy a páciens bízzon az orvosában, és láz esetén ne gondolja azonnal, hogy antibiotikumot kell szednie, hiszen ha a betegségét vírusfertőzés okozta, helyes, hogy nem írnak fel neki antibiotikumot.

Az Egészségügyi Világszervezet a kutatások folytatását, és új antibiotikumok fejlesztését sürgette a tanulmányban.

Címlapról ajánljuk
Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság
aréna

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×